2025. május 14., szerda

A Mátrában 1.

Három kisebb-nagyobb mátrai túra lesz most itt összefűzve.

A Veronika-réttől indulva először az egykori mátrhazai síugró sánc irányába indulok el. 

Magyarország legnagyobb síugró sánca volt ez, 70m-es hosszával.. A sáncrekordját Gellér László állította fel 86,5m-es ugrással, 1972-ben. 1969 és 1989 közt rendeztek itt versenyeket. Lift nem volt. Az ugrások után 465 lépcsőn kellett felmenniük egy újabb ugráshoz a versenyzőknek, a lécet a vállukon hordva. Ehhez képes semmiség volt az, hogy a Veronika-réttől az idáig vezető 600m-es utat is hasonlóan kellett megtenniük.

A sánc tetejére vezető lépcsősort nemrégiben levágták, így ma nem lehet a sáncra felmenni, pedig jó kilátópont lehet. Nyilván  életveszélyes állapotban van. 

A legszebb mátrai kőtengerek egyike nincs messze a sánctól. 

Az esős időben, messze minden vízforrástól, pataktól életemben másodszor látok szalamandrát. 

Megkezdem kemény emelkedésemet a Mátrabércen. 

Egy tarrvágásról körbenézek, riasztó felhők, e szerencsére csak egy is szemerkélés lett itt belőle. 

Gyeprészlet kutyatejjel...

...kankalinnal.

Furcsa fa. 

Ilyen időben nem a Tátrát fogom látni, hanem a távolabbi esőket. 

Tipikus erdő. 

A Kékestetőről a déli sípálya nyiladékán megyek vissza a Veronika-rétre

A síport emléke. Régebben hóágyúztak még, de 2021 óta nem nyit ki a kékestetői déli sípálya.  

A meredek északi pályán már évtizedek óta nem lehet síelni. 

Kilátás a sípálya nyiladékról.

Csend, magány, rigófütty. 

Ez a szurokszegfű (?) már a Gyöngyössolymos melletti Csák-kőn van.

Kilátás a Csák-kőről. 

A falu középkori eredetű temploma. 

Kilátás a Mátra keleti felére. 

A Csák-kő melletti Gyöngyös-patak komoly hegyipatak. 

A Csák-kő sziklái.