A Mátrában: A Tarjánka-szurdok

Régóta "bakancskistás" hely volt számomra a mátrai Tarjánka-szurdok. Mivel szombatra a Bükki Nemzeti Park túrát hirdetett ide, ezért csatlakoztam én is a vezetett túrához.Évente négy napon, napi két túrát szerveznek, maximum húsz fővel.

Indulás. Reggel 9-kor indultam itthonról ragyogó napfényben, ami Gyöngyösig tartott ki. Itt a szurdok előtt sűrű ködben és fagypont alatti hőmérsékleten indultunk el, furcsa hónyomott kecskefüzesben.

Jég és víz játéka. A túra sajátos dilemmája volt a bakancs vagy gumicsizma?  Én a gumicsizma mellett döntöttem, ami jó választás volt. A bakancsosak mind vizesek lettek, a jeges köveken pedig a legjobb bakancs is csúszott, a mederben gázolva még mindig biztonságosabb volt, mint a köveken ugrálva.

Első találkozásom a patakkal.

A szurdok elején az egykori kőbánya épülete.

A völgyben szinte mindent vékony jégréteg borított.

A köd sem zavaró egy ilyen helyen, sejtelmes hangulatot ad mindennek.

Mint várható volt, sok esetben nem bírtam ellenállni a jégformák csábításának.

A téli túrák attrakciója a jégcsapok sokasága.

Vezetőnk szerint, szokott itt jóval több jégcsap is lenni, de én elégedett voltam a mostani felhozatallal is.

Ez volt második szakember által vezetett túrám. A Nagyharsányi-hegyen rengeteg, számomra új információt kaptam a túravezetőtől. Itt kevesebbet. Nyilván ott összesen öten voltunk, itt 17-en. Ott a túravezető hamar felmérte, hogy mind valamelyest tapasztaltabb természetjárók vagyunk, itt a túravezető szintén hamar rájött, hogy akadnak szinte "elsőbálosok" is. Amíg számomra nem túl érdekes dolgokról beszélt, addig volt időm bagatellek után kutakodni.

Hollófészek a sziklafalon. A vezetőnk elmondta, hogy itt a költés valószínűleg azért volt az idén sikertelen, mert túl sokan keresik fel illegálisan a szurdokot, és zavarják a költést.

Jég.

Kezdődik a meredekebb rész.

Helyenként két méteresre szűkül össze a patak bevágása.

Nem ártott a sisak. Jégcsap ugyan nem zuhant a fejemre, de egyszer jól bevertem.

Néhol ugyanis a víz által vájt bemaródásokban volt érdemes közlekedni.

A kép előterében lévő furcsa valami egy novemberben a szurdokba belezuhant muflon maradványa. 

Megtudtam azt is, hogy a terület fokozott védettségét az indolja, hogy ez az egyik utolsó érintetlen hegyi patakunk, ahol pl. a folyami és a kövi rák is él. Azt nem tudom, hogy ez milyen rák maradványa, mindenesetre egy jég alatt lévő rákpáncélt egy másik "unatkozó" túratársammal fölfedeztünk. Az érintetlenséget az szavatolja, hogy ez teljes egészében a nemzeti park tulajdona. A nemzeti parkjaink nagy része ugyanis erdőgazdaságok kezelésében vannak, akik számára nem elsődleges természetvédelmi szempont, vezetőnk szerint is.

Tipikus.

Haladunk, ez már visszafelé készült kép.

Jégcsapok.

Még több jégcsap.

Közelebbről.

Ugrálunk.

Eddig tartott az út. A vízesés előtt a meder teljes szélességében 0,5-1m-es víz. Az egész út oda-vissza 4,6 km volt mindössze, és a mozgásban töltött idő mintegy két órás. A jeges köveken lassan lehetett haladni. Volt olyan rész is, ahol a vízben állva, egy másik gumicsizmás társammal rángattuk fel a teljes túracsapatot a köveken. 

Tipikus bagatell a végére.

A reménytelenül ködös időben hazafelé indultam, de Gyöngyösön ismét ragyogott a nap, és elhatároztam, hogy  bekukkantok még a Mátrába. Mátrafüred felé nem akartam menni, nyugisabb helyre vágytam. Így a térképen kiszúrtam Gyöngyösoroszit, és mellette a víztárolót. Ezt nem találtam elég érdekesnek, így tovább mentem az erdő belseje felé.

Így régi, lerobbant bányaépületek, csodás erdők és egyre több kátyú közt autózva beértem Károlytáróra, Hihetetlen nyugis helynek tűnt. Csak a kéményekből felszálló füst és a kutyaugatás utalt arra, hogy a régi bányásztelepen még emberek laknak. Egy pár percet bóklásztam az erdőben, a befagyott patak mellett. Itthon olvasom, hogy itt 220 éven át 1986-ig aranyat, ezüstöt, ólmot meg kadmiumot bányásztak.

Így akadtam egy 214cm-es nyírfára.

Hogy "komplex program" legyen a napom, megálltam Gyöngyös szélén a Kálváriánál, ami még 1721-ből származik.

Különlegesen szép épület ez. Mellette mutatós lakópark. Itthon olvasom már, hogy a lakópark építtetője ígéretet tett a Kálvária rendbetételére is. Ebből a korábban ledőlt torony felhúzása megvalósult, a többi nem.