A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Decsi-Nagy-Holt-Duna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Decsi-Nagy-Holt-Duna. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 25., szombat

Gemenci túrák: 1. A Decsi-Nagy-Holt-Dunánál

A mai nap első felében Pósfai Györggyel a Gemencben
tett túránkon dr. Kalotás Zsolt volt a kalauzunk.
Gondolom őt sem kell bemutatni a természetkedvelőknek,
hisz őt a National Geographic is a "hazai természetfotózás
emblematikus figurájának"
nevezi.  Érdemes az MTV
portréműsorát i
s megnézni.

Ezt a tisztes 700-as nyárfát találtuk meg egy blogban, és
e nyárfa utáni nyomozás vezetett el minket dr.Kalotás
Zsolthoz, aki készségesen vállalta, hogy elvezett minket
erre a  szép vidékre, és mutat nekünk egy 's mást.

Disznók a Holt-Duna partján

Alacsony a holtág vize, mint megtudtuk, az idei évben a Gemenc környékén
eddig 160-170mm csapadék esett.

Egy tisztes 400-as tölgy

A fürtös gyűrűvirág védett növényét sem ismertem eddig

Halászladik és varsák

Szombathelyi Gergely (ShG) útmutatásai nyomán találtunk
rá az egykori halászház romjainál álló szilre. Ez a listás
szil mindenképpen különleges, mert a kevésbé elterjedt
és általában kisebb méretű hegyi szilek közé tartozik


Lepke a kérgén
Egy másik tisztes, sudár 400-as tölgy


2012. május 11., péntek

A Lőrincorra-réttől a Péter-hídig

Lörincorra-rét egy hosszan elnyúló rét a pörböly-keselyüsi töltés mentén. Úgy gondoltam, hogy a Decsi-Nagy-Holt-Duna nyugati oldali fokrendszerének egyik része lehetett. Ezen a részen a további elemként találunk egy, a Visszafolyó-Dunába tartó fokot, valamint egy, ma szintén rétként megjelenő egykori oldalágat.

A történeti térképeket ismét Böhm 1772-es térképével érdemes kezdeni.
Itt legfeljebb csak a már említett foknak az előzményét kereshetjük a
Kovácsjáró- vagy a Gerendás-fokokban.


Az említett fokot Podolai János 1825-ös térképén találtam meg egyértelműen.
Ő a Lankócz nevet írta oda, de nem egyértelmű, hogy ez a fokra vonatkozik-e.
Ma a Lankóc földrajzi név ettől kissé délebbre él. Mindenesetre úja adat
előkerüléséig én Péterorra-rét melletti fokot Lankóc-foknak fogom említeni.
Érdemes megnézni Podolai térképén azt is, hogy az általa javasolt
töltés milyen jól követi a mai, évtizedekkel később megvalósultat.

Podolainál már felismerhető, de a 4. katonai felmérés térképén lesz egyértelmű
a Decsi-Nagy-Holt-Duna oldalága, ami mára már teljesen kiszáradt, feltöltődött.
A Lankóc-fok is felismerhető közvetlenül az oldalág mellett, ezen a 20.század
legelejéről származó térképen.

Bemelegítésnek ellenőriztem ezt a listás méretű, de a Pósfai-listán nem
szereplő füzet, amit 2009-ben találtam. Most csak 715 cm-t mértem,
ennyit szigorodtam.

A Lörincorra-rét. A név talányos. Határozott mélyület, nekem úgy tűnik,
régebben valami morotva tó lehetett itt. Régi térképeken nincs nyoma.

Nyári tőzikék, tömegesen.

A Decsi-Nagy-Holt-Duna egykori oldalága

Gombaperspektívából

Etető, szép tölggyel, az oldalág magas partján

Egy másik érdekes tölgy

Az egykori oldalág másik nézete, előtérben hemzsegő nyári tőzikéssel

Lankóc-fok. A fok közepén egy sudár fűz.

Az egykori szomfovai kisvasút hídja a Visszafolyó-Duna felett. A "Szomfovai-
Delta" elágazótól 1968-ban épült meg egy 3km-es szakasz Szomfova irányába.
Az 1980-as évek elején azonban ez a szakasz leállt. A síneket is nagyrészt
felszedték, a híd után néhány méterrel elvész az egykori vasút a térdig érő
gazban.

Egy ősnyárfás rét

A Visszafolyó-Duna száraz medre

Ilyenkor tavasszal- normál években-  magasan áll itt a víz. Télen óriási
aggodalommal figyelték sokan  a hójelentéseket, nagy tavaszi áradásokat
vizionálva.Sajnos azonban az ár elmaradt az idén is. A legnagyobb tavaszi
dunai vízmagasság nem sokkal haladta meg a régebbi átlagos magasságot.
A Gemenc az idén is csontszárazan indul neki a nyárnak. Ennek pozitív
hozadéka viszont az, hogy most sem találkoztam szúnyoggal, amik májusra
már tömegesek szoktak lenni.

Egy  romos fűz. Negyedik az országos listán.

A Gemenc legnagyobb füze volt egykor, most csak árnyéka önmagának.
György 2003-ban 832 cm-rel vette fel a listára. 2009-ben én 835 cm-et mértem.
Most meg se mértem .Hasonló állapotú és állagú füzeket listára se méltattam
a Báli-síkon, vagy az Alsó-telefonoson.

Végiggyalogoltam a meder egy részét

A Péter-hidat ShG-val sikerült egyértelműsítenünk. Ez az.

A péter-hídi tölgy

Régóta ismert, nem növekvő. György 2003-ban 560 cm-rel vette listára.
2009-ben 562 cm-et mért csak, alig gyarapodott. Én most ugyanennyit
mértem. Sok száraz ága van, alattomosan odvasodik is.

Réti kakukkszegfű

Keselyűsben most csak azt a fehér gólyát sikerült lencsevégre kapnom, aki
a csárda melletti villanyoszlopon lakik. Egy fekete rokona is lakik a közelben,
igaz, eldugottabb helyen. Ez eddig szokatlan volt, mert ez a faj nagyon
emberkerülő hírében állt.



2011. augusztus 3., szerda

A Visszafolyó-Duna mentén

A Kis-Duna környéke Böhm térképén.
Ma azt a részt jártam végig, ami a Decsi-Nagy-
Holt-Dunától a Kis-Dunáig tart. Böhm térképén
már szerepel ez a kis vízfolyás,de ezen a térkén
még név nélkül, de más térképén már Visszafolyó-
Dunának említi. Böhm  említ három fokot is, amelyek
közül egynek a nyomait  felfedezni véltem. Ez a
terület Böhm óta szinte alig változott,
ami szokatlan itt a Gemencben.
(A vízfolyás nevét elsőként ShG-től tudtam meg,
ezúton köszönöm segítségét.)


A Gemenc környéke Schnemann 1818-as térképén.
 A ma Lankóci-Kis-Duna-csatornaként említett vízfolyást 
 Visszafolyó-Dunának írja, ami előfordul Böhmnél, Verticsnél is.
 (Érdekes, hogy a Keselyüsi (Ásás)-Dunát  Gemenci-Dunának említi.)
Scheemann térképén jó látható az a tendencia is, hogy a fő meder
fokozatosan kelet felé tolódik. Lassinál már elérte a Kis-Duna medrét is.
Böhm idején még sokkal nagyobb volt ez a távolság.
Ma a Kis-Duna ezen vége a Malomtelelő- tó környéki mocsarakban
enyészik el. Kis-Duna Schnemannál  nincs szerves kapcsolatban
a fő Dunával, ez már Böhm térképén is így szerepel. A mai csatorna
a keselyűsi úttól kanyarog végig a Sárközön, lényegileg a régi mederben.
A 19. század végi Duna-töltés a medret keresztülvágta. Ezért a
 belvízlevezetővé átminősült csatorna vizét a Lankóci szivattyútelep
emeli át a töltésen.
Schnemann térképének további érdekessége, hogy sok templomromot
is ábrázol. A mi esetünkben kiemelendő a szomfovai ábrázolása.
Ez alátámasztja Hódi István beszámolójának hitelét az ott talált
leletekről. Szomfova egyébként a közkeletű vélekedéssel ellentétben
nem Asszonyfalva nevéből származik, hanem a középkori
Somfova nevéből ered. Az igaz, hogy a közelében feküdt
Asszonyfalva, amelyik egy másik település neve volt.
Erről lásd Mátrai Ildikó tanulmányát.
Szomfovát ShG blogja bemutatja.

A péter-hidi tölgy évről-évre rosszabb állapotban van

Indulás a harmatos mezőkön keresztül

Kihagyhatatlan téma

Visszatekintve a rétre

Elképzelésem az volt, hogy a Kis-Duna oldalágának száraz medrén fogok
végiggyalogolni a Decsi-Nagy-Holt-Dunáig. Azt kívántam megvizsgálni, hogy ez
a meder mesterséges, vagy természetes  eredetű-e?  Arra is gondoltam, hogy az
ősi meder mentén hatalmas listás nyárfák tömkelege vár rám.
Mint látható -hála az elmúlt idők csapadékos időjárásának- a tervem már az
elején összeomlott.

Maradtak a kerülők, amelyek a síneket is érintették

Ez olyan kihagyhatatlan giccs-szerű fényizé.

A torkolat a Decsi-Nagy-Holt-Dunánál. A múltkor itt még egy csepp víz sem volt
Most más volt a helyzet, a holtág déli vége merő mocsár lett.

A Kis-Duna ága helyenként igen meredek. Nekem az volt az érzésem, hogy ez
egy természetes fok, amin azért szépen alakítgattak is.

A mederben ne tudtam végig menni, de a partján azért igyekeztem

Az is csak képzelődés volt, hogy majd nagy nyárfák állnak a partján. Még ez a
többtörzsű tölgy volt a legjelentősebb fa.

2011. július 9., szombat

Decsi-Nagy-Holt-Duna

Ma nemzeti parkkal és az erdőgazdasággal történt szokásos egyeztetés után
szép helyszínnek ígérkező helyre készültünk, a Decsi-Nagy-Holt-Dunához.
Induláskor kis kitérő a Kis-Holt-Dunához.

A Nagy-Holt-Duna. Nyár derekára belepi a sulyom és a vízitök.
A holtág történetéről írtam már régebben itt.

A sulyom termése. Régebben a szegény emberek gesztenyéjének is
nevezték, és fogyasztották. Félbevágva belét szedték ki.

A sulyom levelei. A szabályozások előtt annyira elterjedt volt, hogy még a
ladikok mozgását is akadályozta és irtották. Ma már védett növény.

A holtág másik uralkodó növénye a vízitök.

A holtág déli vége

Sűrű füzes

Elszáradt füzek a déli végnél.

Füzes

Dendromán szempontból nagy csalódás volt az út. A parton nagy szileket
jeleztek, de nem találtam meg őket. A füzes is biztatónak tűnt, de nem
volt listás méretű fa.


Akik az utamra elkísértek minden osztályok legjobbikából, két kiváló fizikus,
Pálma Peti és Szemes Bence.