A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Lankóc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc: Lankóc. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 8., szombat

Péter-hídi fák

Szezonnyitó kerékpártúrát tettünk ma keselyűsi töltésen. A Lankóci-Kis-Dunában csak a legmélyebb részeken van némi víz

A Péter-hídi tölgy régóta ismert listás fa

Eddig fel sem tűnt , hogy a Péter-híd másik oldalán egy hatalmas, biztosan listás méretű öreg odvas fűz áll. (46,264508 , 18,847183)

2012. május 11., péntek

A Lőrincorra-réttől a Péter-hídig

Lörincorra-rét egy hosszan elnyúló rét a pörböly-keselyüsi töltés mentén. Úgy gondoltam, hogy a Decsi-Nagy-Holt-Duna nyugati oldali fokrendszerének egyik része lehetett. Ezen a részen a további elemként találunk egy, a Visszafolyó-Dunába tartó fokot, valamint egy, ma szintén rétként megjelenő egykori oldalágat.

A történeti térképeket ismét Böhm 1772-es térképével érdemes kezdeni.
Itt legfeljebb csak a már említett foknak az előzményét kereshetjük a
Kovácsjáró- vagy a Gerendás-fokokban.


Az említett fokot Podolai János 1825-ös térképén találtam meg egyértelműen.
Ő a Lankócz nevet írta oda, de nem egyértelmű, hogy ez a fokra vonatkozik-e.
Ma a Lankóc földrajzi név ettől kissé délebbre él. Mindenesetre úja adat
előkerüléséig én Péterorra-rét melletti fokot Lankóc-foknak fogom említeni.
Érdemes megnézni Podolai térképén azt is, hogy az általa javasolt
töltés milyen jól követi a mai, évtizedekkel később megvalósultat.

Podolainál már felismerhető, de a 4. katonai felmérés térképén lesz egyértelmű
a Decsi-Nagy-Holt-Duna oldalága, ami mára már teljesen kiszáradt, feltöltődött.
A Lankóc-fok is felismerhető közvetlenül az oldalág mellett, ezen a 20.század
legelejéről származó térképen.

Bemelegítésnek ellenőriztem ezt a listás méretű, de a Pósfai-listán nem
szereplő füzet, amit 2009-ben találtam. Most csak 715 cm-t mértem,
ennyit szigorodtam.

A Lörincorra-rét. A név talányos. Határozott mélyület, nekem úgy tűnik,
régebben valami morotva tó lehetett itt. Régi térképeken nincs nyoma.

Nyári tőzikék, tömegesen.

A Decsi-Nagy-Holt-Duna egykori oldalága

Gombaperspektívából

Etető, szép tölggyel, az oldalág magas partján

Egy másik érdekes tölgy

Az egykori oldalág másik nézete, előtérben hemzsegő nyári tőzikéssel

Lankóc-fok. A fok közepén egy sudár fűz.

Az egykori szomfovai kisvasút hídja a Visszafolyó-Duna felett. A "Szomfovai-
Delta" elágazótól 1968-ban épült meg egy 3km-es szakasz Szomfova irányába.
Az 1980-as évek elején azonban ez a szakasz leállt. A síneket is nagyrészt
felszedték, a híd után néhány méterrel elvész az egykori vasút a térdig érő
gazban.

Egy ősnyárfás rét

A Visszafolyó-Duna száraz medre

Ilyenkor tavasszal- normál években-  magasan áll itt a víz. Télen óriási
aggodalommal figyelték sokan  a hójelentéseket, nagy tavaszi áradásokat
vizionálva.Sajnos azonban az ár elmaradt az idén is. A legnagyobb tavaszi
dunai vízmagasság nem sokkal haladta meg a régebbi átlagos magasságot.
A Gemenc az idén is csontszárazan indul neki a nyárnak. Ennek pozitív
hozadéka viszont az, hogy most sem találkoztam szúnyoggal, amik májusra
már tömegesek szoktak lenni.

Egy  romos fűz. Negyedik az országos listán.

A Gemenc legnagyobb füze volt egykor, most csak árnyéka önmagának.
György 2003-ban 832 cm-rel vette fel a listára. 2009-ben én 835 cm-et mértem.
Most meg se mértem .Hasonló állapotú és állagú füzeket listára se méltattam
a Báli-síkon, vagy az Alsó-telefonoson.

Végiggyalogoltam a meder egy részét

A Péter-hidat ShG-val sikerült egyértelműsítenünk. Ez az.

A péter-hídi tölgy

Régóta ismert, nem növekvő. György 2003-ban 560 cm-rel vette listára.
2009-ben 562 cm-et mért csak, alig gyarapodott. Én most ugyanennyit
mértem. Sok száraz ága van, alattomosan odvasodik is.

Réti kakukkszegfű

Keselyűsben most csak azt a fehér gólyát sikerült lencsevégre kapnom, aki
a csárda melletti villanyoszlopon lakik. Egy fekete rokona is lakik a közelben,
igaz, eldugottabb helyen. Ez eddig szokatlan volt, mert ez a faj nagyon
emberkerülő hírében állt.



2011. augusztus 3., szerda

A Visszafolyó-Duna mentén

A Kis-Duna környéke Böhm térképén.
Ma azt a részt jártam végig, ami a Decsi-Nagy-
Holt-Dunától a Kis-Dunáig tart. Böhm térképén
már szerepel ez a kis vízfolyás,de ezen a térkén
még név nélkül, de más térképén már Visszafolyó-
Dunának említi. Böhm  említ három fokot is, amelyek
közül egynek a nyomait  felfedezni véltem. Ez a
terület Böhm óta szinte alig változott,
ami szokatlan itt a Gemencben.
(A vízfolyás nevét elsőként ShG-től tudtam meg,
ezúton köszönöm segítségét.)


A Gemenc környéke Schnemann 1818-as térképén.
 A ma Lankóci-Kis-Duna-csatornaként említett vízfolyást 
 Visszafolyó-Dunának írja, ami előfordul Böhmnél, Verticsnél is.
 (Érdekes, hogy a Keselyüsi (Ásás)-Dunát  Gemenci-Dunának említi.)
Scheemann térképén jó látható az a tendencia is, hogy a fő meder
fokozatosan kelet felé tolódik. Lassinál már elérte a Kis-Duna medrét is.
Böhm idején még sokkal nagyobb volt ez a távolság.
Ma a Kis-Duna ezen vége a Malomtelelő- tó környéki mocsarakban
enyészik el. Kis-Duna Schnemannál  nincs szerves kapcsolatban
a fő Dunával, ez már Böhm térképén is így szerepel. A mai csatorna
a keselyűsi úttól kanyarog végig a Sárközön, lényegileg a régi mederben.
A 19. század végi Duna-töltés a medret keresztülvágta. Ezért a
 belvízlevezetővé átminősült csatorna vizét a Lankóci szivattyútelep
emeli át a töltésen.
Schnemann térképének további érdekessége, hogy sok templomromot
is ábrázol. A mi esetünkben kiemelendő a szomfovai ábrázolása.
Ez alátámasztja Hódi István beszámolójának hitelét az ott talált
leletekről. Szomfova egyébként a közkeletű vélekedéssel ellentétben
nem Asszonyfalva nevéből származik, hanem a középkori
Somfova nevéből ered. Az igaz, hogy a közelében feküdt
Asszonyfalva, amelyik egy másik település neve volt.
Erről lásd Mátrai Ildikó tanulmányát.
Szomfovát ShG blogja bemutatja.

A péter-hidi tölgy évről-évre rosszabb állapotban van

Indulás a harmatos mezőkön keresztül

Kihagyhatatlan téma

Visszatekintve a rétre

Elképzelésem az volt, hogy a Kis-Duna oldalágának száraz medrén fogok
végiggyalogolni a Decsi-Nagy-Holt-Dunáig. Azt kívántam megvizsgálni, hogy ez
a meder mesterséges, vagy természetes  eredetű-e?  Arra is gondoltam, hogy az
ősi meder mentén hatalmas listás nyárfák tömkelege vár rám.
Mint látható -hála az elmúlt idők csapadékos időjárásának- a tervem már az
elején összeomlott.

Maradtak a kerülők, amelyek a síneket is érintették

Ez olyan kihagyhatatlan giccs-szerű fényizé.

A torkolat a Decsi-Nagy-Holt-Dunánál. A múltkor itt még egy csepp víz sem volt
Most más volt a helyzet, a holtág déli vége merő mocsár lett.

A Kis-Duna ága helyenként igen meredek. Nekem az volt az érzésem, hogy ez
egy természetes fok, amin azért szépen alakítgattak is.

A mederben ne tudtam végig menni, de a partján azért igyekeztem

Az is csak képzelődés volt, hogy majd nagy nyárfák állnak a partján. Még ez a
többtörzsű tölgy volt a legjelentősebb fa.

2010. szeptember 10., péntek

Gemenci kirándulás

Az osztályom sem úszta meg a Gemenc nélkül, ráadásul biciklivel. Első nap még elfogadható időben, de hatalmas sárban a keselyűsi tölgy alatt.

A lankóci szivattyútelep 1920-ban készült el.

A műemléki védettség alatt álló dízelmotorok és centrifugál szivattyúk

Műszaki esztétika

Kukucs!

Kapitális méretű lepketetem
(Utólag megtudtam:"Tölgy selyempávaszem (*Antheraea yamamai*). Néhány évtizede van terjedőben, akkor osztrák tenyészetből szabadult ki az eredetileg japán lepkefaj. Mutatós nagyon, és ma már elég gyakori.")

Másnap a Malomtelelőnél

Nagyon esett. (Egybibés galagonya)

2010. március 21., vasárnap

A Lankóc körüli erdőkben

A gemenci Lankóc semmikép se tévesztendő össze a Dráva melletti védett Lankóci-erdővel. A gemenci Lankóc eredetileg, ha jól tudom,  egy középkori település volt Decs magasságában, a mai Gemenci-erdő szélén. A terület neve dűlőnévként fennmaradt, sőt a 20.század elején cigányok is lakták, akik aztán továbbhúzódtak Gyöngyösoldalba, majd Decsre.(1). Ma a múzeumként működő szivattyúház és egy gátőrház, valamint a Gemenci-erdőt határoló védgát egy élesebb kanyarja őrzi meg ezt a régi nevet.
 A lankóci szivattyúház felirata.(Tavaly áprilisi fénykép)

A területen három olyan fa is áll, amiket Pósfai György derített fel, köztük két szép tölgy és a Gemenc legnagyobb fűzfája. A területen tavaly már jártam,(2) de akkor a magas vízállás miatt a fákat nem tudtam megközelíteni. A mostani árvíz előtti állapot arra sarkalt, hogy ezt a hiányt pótoljam.
Szép rét közepén áll a Gemenc legnagyobb kerületű fűzfája.

A fűz eléggé romos állapotban van. Sőt egy nagy odvának beszakadása óta olyan, mintha nem is egy fa lenne, hanem kettő. György 2003-ban 832cm-esnek mérte. Én most 835-nek.

Régóta ismert ez a tölgy is, péterhidinek nevezik. György 2003-ban 560-nak mérte, 2009 tavaszán 562-nek.  Most én 563-t mértem. Elképzelhető, hogy már nem nő. Elég rossz bőrben van.

A védgát belső oldalán sok helyütt egy időszakos vízfolyás húzódik. Ez a Visszafolyó-Duna maradványa. Figyeljünk a kép apró részleteire is! A jobb alsó sarokban a gemenci piros fazekak egy mutánsa, a piros vödör hever. (Aki számára a "gemenci piros fazék" nem mond semmit, az nézze meg György február végi gemenci képeit itt.

Tavaly akadt György erre a nagyszerű területre, ahol egy magasan szétágazó hármas tölgy áll.
Megvan még az a kidőlt fa is, amit György az átkeléshez használt. Lásd: (4)

Két cm-es gyarapodással 598cm-t mértem, eléggé körültekintően, alaposan.

Tavalyi utamon itt magasan állt a víz.

Bíztam abban, hogy egy-két új fa is akad majd. "Bemelegítésnek" ez a listáról lecsúszó 593 cm-es nyár akadt utamba. (Ezt 2012 nyarán már kidőlve találtuk)

A Lankóci-kanyar előtt akadtam erre a szép füzesre. Előtérben a terület egy listás, 720 cm-es fája.
Koordinátái: 46 16'25";18 50'55"

Végezetül Szomfova felé tartva egy 643 cm-es nyárfát is találtam.
(46 17'15";18 51'47")


A terület műholdképe