Hosszú út a szovjet laktanyás mélyponttól. A Grassalkovich-kastély Gödöllőn.

Mutatós platán.
Úgy képzeltem, hogy a magyar kastélyok non plus utrája lesz a gödöllői, hiszen a legnagyobb, és  Sissi  és Horthy  kormányzó  királyi rangra is emelte. 

Az ismerkedést a parkkal kezdtük. Amit megnéztünk az a Felső-kert, ami mindig is zárt volt. Az Alsó-kert és az Erzsébet-liget mára már közparkká vált, de nem jutott rá időnk, akárcsak a többi szatellitépítményre.  

Mária Terézia szobra egykor a Hősök terén állt, Zala György alkotása. Helyére 1954-ben Thököly került. A kert legtávolabbi zugában egy Horthy szobor is van. A császárnő egyszer látogatott ide, a kormányzó idején a „nemzet által a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátott … célvagyon” volt, Horthy főként nyaranta töltött is hosszabb időt, 1944-ben horribilis költséggel egy bunkert is építettek a kertben, amit nem kívántunk megtekinteni, időnk se lett volna.

A park disze a Králydombon egy mamutfenyő és a mellette álló pavilon, ami zárva volt.

Kis családunk a kert egyetlen listás fájánál, egy erdei fenyőnél gyülekezik, és kérésemre a dendrománoktól elvárt "hódoló" testtartást igyekezett felvenni. 

Japánakác. 

A mammutfenyőt heroikus munkával, talajba injektálással és egyebekkel igyekeznek megmenteni.  Koronája már ritkás. A fa nem megközelíthető, de nem is listás. 

A  pavilon a kert egyetlen barokk építménye, ami túlélte az 1945 utáni "turbolens időket". 

Március első napjaiban a kert még fakó volt. Nekem némi csalódást is okozott. Én 1980-as években egyszer már járta a közelében. Akkor még borzasztóan nézett ki, tele volt mindenféle igénytelen építménnyel, amik részint a szovjet laktanyához, részint a szociális otthonhoz tartoztak. 

Szép magas, karcsú kőris. A kép szélén látszik néhány állatforma LED-sor, ami a "Fénypompás Kastélypark-Erzsébet királyné fénykertje Gödöllőn" külön belépős rendezvényhez kapcsolódik. Ennek ízlésvilágán lehet vitatkozni, de az biztos, hogy Sissi idején még nem volt LED, elektromos világítás se sok helyen. 

A franciakert barokk díszeiből semmi nem maradt meg. Sámson szobra is az épületen van. Talán még Prága hatására barokk szobrok tobzódását reméltem, de be kellett érnem ennyivel. 

Egy-két kép a kastélyból.

Mária Terézia népes családjával. 

Az építtető. 

Kisebb templomnak is elmegy a kápolna. 

A lakosztályok nagy része a Monarchiás időket idézi. 

A nagyterem.

Nagyon kevés barokk freskó maradt meg, azok is eldugva. 

Az 1872-es falkavadászatra gyűlnek a férfiak. Az udvari festő idealizált képével szemben nekem egyből beugrottak Izabella hercegnő fényképei a béllyei falkavadászatokról.   

A kastélyban ma a húzónév Sissi.  Zichy Mihály sem fogta vissza magát, amikor a királynőt Deák ravatalánál ábrázolta. Eszembe is jutott a fiatal Lukács György még a "bekattanás előtt" írt esszéje, amiben először vette górcső alá azt, hogy az unalmas és bűnökkel terhelt  Ferenc József ellenében mikét tolta a propaganda az izgalmas és titokzatos Sissit előtérbe, és ez hogy erősödött fel a "turini remete" halála után, amikor az ő halottkultuszával igyekeztek az egyre burjánzóbb Kossuth-kultuszt ellensúlyozni. 

A főbejárat őrzői. 

Hát ennyi.