Dendromán összejövetel a déli végeken 2.: Az Ormánságban

Diósviszló tölgyfás legelője az elmaradhatatlan lerobbant lakókocsival.

Tankönyvi példány.

Minden tölgy egyéniség.  

A Tenkes-hegy alatt.

Ritkás, lapos, nagy, gyönyörű.

Már öt listás tölgy van itt. 

Ezt nem mérjük újra. 

A legnagyobb már 584 cm-es.

Fagyöngy nő rajta. 

Minket még kibírt. 

Torma Zoli a harkányi strandon talált rá a legnagyobb naranacseperünkre, ami innentől kezdve a Pósfai-listának is tagja.

Túránk leghosszabb idejét a szaporca- cúni Ös-Dráva Látógatóhely környezetében töltöttük Torma Zoli nyomdokain.
 A Duna-Dráva Nemzeti Park tíz bemutatóhelye közül 5 a Nyugati -Mecsekben van, 2 a Dráva mellett, 2 a Bédai-Duna közelében, 1 a Villányi-hegységben. Nyilván könnyű kitalálni, hogy hol volt 2 kudarcos, amit már évtizedekkel ezelőtt be kellett zárni? Igen, a Gemencben.

A látógatóközpont melletti Dráva-holtágban még sok a víz. A partján lévő vékony galériaerdőben két listás, de nem túl izgalmas szürkenyár akad. 

Ezen a napon a tetemek izgalmasabb látvány nyújtottak, mint az élők.

Ahogy ellaposodik a holtág, úgy lesz egyre izgalmasabb, és egyre nagyobb fák jelennek meg a partján. 

Főként a füzek lesznek jelentősek. 

A legnagobb fűz 919 cm-es. 

Vadvíz.

A sűrűben elszakadtunk egymástól. Gyuriék sakálokat  és szarvasokat vernek  fel, én vaddisznókat.  

Listás vénic szil. 

Szürke nyárfák tobzódása. 

A DDNP tanösvénye egy hosszú híddal szeli  át  a medret. 

Vadászcsendélet egy Mazda platón.

Egy este meglőtt sakált kereső vadász elvitt minket egy nagy tölgyhöz, amit fantasztikus méretűnek írt le. Mi előtte tippeltünk magunkban, hogy mi a valószínűsége annak, hogy listás lesz. 40%-kal még én voltam a legoptimistább. A fa valóban mutatós, de még nagyon messze van a listától, amihez nem biztos, hogy valaha is odaér. Hiába, az emberek hajlamosak nagyobbnak vélni a fákat a valóságnál, még a vadászok is.        

A holtág déli végéhez is kilátogatunk...

...néhány nyárfáért. Összesen tucatnyi fa került fel Cún és Szaporca környékére innen a listára.  

Tipikus terep. 

A Pécsi-víz nevű patak melletti sűrűből is felkerült egy menetközben kiszúrt fa a listára. 

A bogdásai  király felé tartva. 

 Egy nemrégiben letört nagy ág hever lábainál. 

Mint az 1. rész beharangozójában már említettem, átlépte a 8m-t a kerülete.  A területet valaki megtisztította. Tábla, jel még nincs mellette. Nincs nagy hírverés körülötte. A Turista magazinban megjelent cikket hozza elsőként a net, majd a Geocaching Egyesület nyilvántartott pontját, de láda nincs mellette. Aztán máris Lukács Robi és az én blogom következik. 

A Pósfai-lista alapján csaknem egyenletesen,  kevés híján évi 3cm a gyarapodása.

Ha ezt a növekedést egyenletesnek tekintjük egész életére vonatkozóan, akkor 271 éves életkort kapunk.  

Mivel a fák nem egyenletesen növekednek, hanem általában fiatalon erőteljesebben, ezt a kb. 270 évet életkorának felső határaként tekinthetjük, és a valós ennél fiatalabb lehet. 

Töredezik, öregszik, de még van benne potenciál. 

A bogdásai kertek alatt van egy csaknem 8m-es fűz is. 

Sőt, sűrű dzsuván átverekedve magunkat egy másik listás 600-as fűz törzsénél találjuk magunkat.  

Ezen dzsuván kellett átkelni. 

A drávasztárai falubejárat  három borostyános tölgye is gyarapszik. Az itteni nagy tölgy a bogdásahioz hasonló klimatikus viszonyok mellett, csak évente 1,74 cm-es gyarapodást produkált az utóbbi időben.

,

Az azonos talajadottság mellett is eltérőek és szórtak a gyarapodások.  1,74 cm/év, 0,61 cm/év, és 2,34 cm/év jön ki. Mindegyik jelentősen a bogdásai alatt marad. 

Téltemetők a sellyei parkban. 

A kidőlt, egykor még listás narancseperen kb. 80 évgyűrűt számolok ezen a furcsa évgyűrűmintázaton. Az utolsó ismert méretével is 4,75 cm/év jön ki, bár utolsó három évében már csak 8cm-t nőtt. Ez is alátámasztja azt, hogy a narancseper kifejezetten gyorsan nővő faj.

Gyuri a listás tölgynél. 

Régebben a kastélyban kollégium volt. Még az itteniek sem tudják, hogy most mi van és mi lesz vele. 

Illír sáfrányok a bükkök lábainál.

Kár, hogy nem sütött a Nap.

A három bükk közül a listás már megroppant. 

Bükkök.

Az eredetileg a Batthyány-család birtokában lévő 18. század közepe táján épült kastély   az 1800-as évek elején nászajándékként került a Draskovich család birtokába.

Ezen a képen egy listás hárs is megbújik. 

7,5 hektár tömény gyönyörűség. 

A park talán legszebb dísze ez a ginko. 

Drávaszabolcs környékén is talált Torma Zoli néhány fát. Mi kevesebb sikerrel jártunk, különösen a tarrbélás hangulatú lengyár környékén, ahol legalább "vizuálisan beazonosítottuk" Zoli nyárfáját.  

Az alkonyatban elindulunk egy első ránézésre reménytelen,  kieső vidéken egy újabb Torma Zoli-féle fa után. Feltűnően sok holló után bíztató füzek. 

Majd dámszarvasok növelik az út élvezeti értékét. 

Végül ráakadunk Zoli átlagos szürke nyaraira, ormánsági utolsó fáinkra.