Amerre a muflonok járnak

A Vértes egy kevéssé ismert látványossága a Pamlag-völgy környéke. Ide nem vezet turistaút. Szombaton ide tettem kis kitérőt, ha már munkám erre a vidékre szólított. 

Csákvár felé közeledve feltárulnak a sziklaszirtek.  Ezek a Haraszti-hegy sziklái. Itt vezet egy tanösvény, de nem ide igyekszem. 

Csákvártól kissé északabbra található az a rész, ami felé indulok. 

Mellettem egy új stílusban vadászó ölyv. 

Alattunk vizenyős rétek. Már itthon látom, hogy valahol errefelé az út mellett kellett volna egy listás, de kimúlt szilnek állnia.  Vagy teljesen kidőlt, vagy figyelmetlen voltam. 

Pusztán a a helyismeret hiánya miatt azonban nem a Pamlag-völgyön indulok el, hanem a vele párhuzamos János-völgyön.

Ebből sem lesz már listás. 

Mindössze egy koordinátám volt, ami a hasadékbarlangra mutatott. Itt jelezte a GPS, hogy felfelé kell indulnom, hát elindultam felfelé. 

Nyílnak a kankalinok. 

Egy klassz  sziklaszírt tetejére érek fel. 

Itt lesz világos, hogy nem a  Pamlag-völgyön jöttem fel. Valahol a szemközti sziklák rejtik a hasadékbarlangot is. 

Gyönyörködők a kilátásban. A Velencei-hegység.  

Nyílnak a gyöngyikék.... 

...meg a pimpók. 

Nem vágok át  a Pamlag-völgyön, hanem kerülök. Visszatekintek az előző sziklára. 

Som. 

A sziklák közt megkezdem a leereszkedést a barlangot keresve. Nehéz terep a csaknem nyugdíjas korú izomzatomnak, ízületeimnek. 

Vagy fél órát keresgélem. Közben jókat napozok. 

Ez a szikla lett a nyerő. 

Ott a nyílás. 

Valahogy oda is feljutok, szerencsére a hasadék elejére valaki odatett egy nagy rönköt, ez segít a felkúszásban.

Lentről nem is tűnt olyan nagynak, de tisztes méretű hasadék lett belőle. 

Romantikáját nagy mennyiségű állatcsont fokozza. 

Visszafelé a Pamlag-völgyön keresztül már hamarabb révbe érek. Mindenfelé hunyorok, de nem az illatos, ami felénk tenyészik. 

Hazafelé még megállok a csákvári kastélynál. Látogatási tilalom miatt a park is zárva. Sebaj, itt régebben már jártam.  Ennek a kastélynak sikerült a kórházi státuszt megőriznie.