Prágai zöld: 4. A Petřín-domb

A 364 m magas domb egy kicsit olyan a prágaiaknak, mint a pestieknek  a Normafa. 

A domb szakrális központnak indult. Erre utal a kálvária stáció is, ami az 1738-ban létesített keresztút egyik állomása.  A domb a 19. sz. végén azonban elvilágiasodott. Ekkor már tömeges volt a csehek körében az ateizmus, ami huszita hagyományokon nyugodva, majd a  Habsburg rekatolizációs törekvések ellenreakciójaként jöhetett létre. (Ma is a cseh a legateistább nép Európában. Mindössze 2%-uk jár  heti rendszerességgel istentiszteletre.) A  Cseh Turista Egyesület kezdeményezésére a Cseh Nemzeti Emlékkiállítás (1891) egyik fő attrakciójaként épült meg a torony az egyházi emlékek mellé.  A torony lényegében egy mini Eiffel-torony. 63 m magas,  František Prášil  tervei alapján készült. 

A toronyból jól látni a domb épületegyüttesét. Balról a Nemzeti Emlékkiállítás Tükörlabirintusa, majd a 1738-as Kálvária-kápolna következik. A Szt. Lőrincnek szentelt barokk templom pedig egy középkori helyén épült. Látjuk a középkori városfal egy szakaszát is, amelynek egyetlen megmaradt tornyát felhasználva építették meg a dombon a (képen nem látható) csillagvizsgálót is a 19. század végén.

A másik irányba a Strahovi-kolostor hatalmas épületkomplexuma az uralkodó a domb erdőségei és kertjei mögött. 

Tovább fordulva a vár ...

...majd az Óváros következik, előtérben a tükörlabirintus pavilonja.

Érdemes rázoomolni a mindig zsúfolt Károly-hídra...

...és az óvárosi tornyokra...

... meg a Szent Vitus-székesegyházra.  

Az óvárosnak hátat fordítva a világ legnagyobb stadionjára látni. A cseh nemzeti kiteljesedés egyik mozgalma volt a két háború közt a Sokol. Ez hatalmas szpartakiádokat rendezett, ahol több ezres tömeg adta elő szinkrontorna-gyakorlatait, még nagyobb nézősereg előtt. Erre épült a 250 ezres, több focipályányi területű stadion és a mellette elterülő paneltömbös városrész. Szpartakiádot itt utoljára 1985-ben rendeztek, ezek ma már csak Észak-Koreában divatosak.  A rendszerváltás után 7-8 nagy koncertre (pl. Rolling Stones, U2, Pink Floyd stb.) használták, de arra se vált be.   Így többször felmerült lebontása. Az utolsó értelmes tervek a 2016-os olimpiai elképzelésekhez kapcsolódtak, de Prága a hivatalos jelölt státuszig sem jutott el. Ma a gyepen több edzőpályát alakítottak ki, de a lelátók rohadnak, és a stadion csak nyűg  a  város nyakán. 

A dombon álló Szt. Lőrinc templom ma egy neohuszita kis szakadár egyház, a cseh ókatolikusok főtemploma. Egyébként a kiváló építész Dientzenhofer  alkotása, és a jelentős templomfelesleggel bíró prágai katolikusok adták el (vagy át) az ókatolikusoknak 1995-ben.        

A Szent Sír kápolna is 1738-ban épült a keresztúthoz kapcsolódóan, mint a jeruzsálemi épület mása. 

Érdemes még az Éhség-falakról szólni. A nagy IV. Károly idején épült.  Akkoriban sok nyomorgó prágainak adott munkát és megélhetést az építése, innen a neve. A prágai falak  hatalmas területet határoltak. Ez a közép-kelet-európai hagyományoknak megfelelően, nem volt mind lakott terület. Itt a Petrin-dombon úgy vezették végig a falakat, hogy azzal erdőt és kerteket is bekerített.  Így Prága falakkal határolt területe 730 hektár volt, az egyik legnagyobb Európában. (Összehasonlításként a középkori Buda a Vizivárossal és Pesttel együtt kb. 200 hektáros fallal bekerített területtel rendelkezett.) Azért jegyezzük meg, hogy a méret nem minden. Öt uralkodónk (Zsigmond,  Albert, V. László, II. Ulászló, II. Lajos)  is választhatott volna Prága és Buda közt, közülük négy Budát választotta, csak V. László volt kivétel.

A Nemezti Emlékkiállítás tükörpavilonja. Szerintem  egy kicsit gagyi épület lett, sok része fából és bádogból épült. Van benne egy tükörlabirintus, egy torztükrös terem...

...meg a nemzeti múlt dicsőségét bemutató dioráma és néhány szobormásolat. A diorámán éppen a svédek törnek a 30 éves háború alatt a prágaiakra. 

Érdekes látnivaló egy több mint 200 éves ringlispíl. Ma is használják, de szinte csak ovisok. 

A domb különlegességei a kertek. Kezdetben a Strahov-kolostor gyümölcsösei húzódtak a domboldalon, majd a város is telepített ide gyümölcsfákat. Sőt, a már említett Schönborn-kastély nagy kiterjedésű parkja is ezt a stílust követi.  

A dombra fogaskerekűvel mentünk fel, egy panorámaútján sétáltunk le róla. 

Íme. 

A prágaiak is nagyon kedvelik, a gyümölcsösök közti gyepen gyakran ejtőznek. 

Csehországi tartózkodásunk néhány napja alatt mindössze kettő, táblával is megjelölt védett természeti értékként nyilvántartott fát érintenünk. Ez a  hatalmas kőris volt az egyik. 

Következzék néhány jellegzetes gyümölcs bemutatása.

Nálunk most kezdik emlegetni, hogy a parkokba lehetne gyümölcsfákat telepítgetni.

Szelídgesztenye is akad. Nekem úgy tűnt, hogy a  közösségi parkokban a gyümölcsök is köztulajdont képeznek. 

Az évszázados múltú gyümölcsösben matuzsálemi korú fák is akadnak. 

Rendszeres az idős fák pótlása is. 

A végére még egy hatalmas kőris. 

Prága még mindig a hangulatos, jó konyhájú kocsmák és a remek sörök városa, mindez nekünk is megfizethető áron.