2023. szeptember 17., vasárnap

A Maroson

Pósfai Györgyék vendégszeretetét élvezve a szeptember közepi nyárban feledhetetlen  túrát tettünk a Maroson. Gyuri képe közvetlenül az indulás előtt mutat minket. Feleségem már helyet foglalt a felfújható kajakban, amit kenu üzemmódban használtunk inkább. Kopasz fejemet már erősen védeni kell a naptól, erre szolgál a fehér kalap, amellyel leginkább gyerekkorom ismert mesehősére, Furfangos Frigyes mesterre emlékeztetek. 

A makói hídtól indulunk. 

Előttünk egy szivattyútelep, amellyel a marosi homokot termelik ki a mederből. Mint megtudtam, nincs jobb építkezési homok ennél. 

A folyó felett átívelő távvezetéken galambok ücsörögtek. 

Az első 3km-es szakasz nyílegyenes. Szép galériaerdő szegélyezi a folyót. 

A korábban a drótokon ücsörgő galambok élénk szárnysuhogása megfordulásra késztetetett minket.
 
Életemben először láttam fürdőző galambokat. 



Néhány zátonyon olyan masszív fák nőnek, hogy nyugodtan tekinthetjük állandósult szigetnek is ezeket. 

Első kikötőhelyünk. 

Pihenő és tízórai a zátonyon. 

Bagatell. 

A Maros kisvíz idején rengeteg zátonyt hagy maga után. Izgalmas vízi világ ez, ellentétben a mi Siónk unalmas csatornajellegével.  

Több ragadozó is elsuhant, de értékelhető felvételt megint csak egerészölyvről sikerült csinálnom. 

Ezen a zátonyon hárman hosszasan időzhettünk hülyeségem miatt, mialatt Gyuri miattam több dendromán csapást is kénytelen volt elviselni.  (Hőség, csípős-szúrós rovarok, áthatolhatatlan bozótos )   Volt arra is idő, hogy átgondoljam a dendromán hét csapást, amelyek közt nálam a kocsikulcs elvesztése eddig nem szerepelt. Most már igazat kell hogy adjak Gyurinak. Tehát az egyesített listára a következőt javaslom: 1. Sár 2. Tikkasztó hőség 3. Csípő-szúró rovarok 4. Áthatolhatatlan bozótos 5. Vasvillás, kutyás gazda 6. Kerítések 7. Elhagyott kocsikulcs )   

Persze mi sem leszünk fiatalabbak. Elképzelhető, hogy hamarosan mi is elérjük  a bibliai tízes számot, bővülhet a csapások listája  (pl. reccsenő ízület,  elguruló gyógyszer stb.). 

Mint az Amazonas. 

A Maros sokat szidott folyó volt a múltban szennyezettsége miatt. A partján lévő egykori bányák ma is aggodalomra adnak okot,  de azért odafigyelnek már rá a határon túl is.  Nem volt cseppet sem rossz szaga, tisztának tűnt. 

A hollók itt is gyakorivá váltak. 

Ferencszállás előtt fürödtünk a még mindig kellemes hőmérsékletű folyóban. Gyuri képén én a kép bal oldalán az árnyékban térdig érő vízben gázolok. Két méterrel arrébb már nyakig ért. Szeszélyes, de általában sekély folyó a Maros ilyen kisvíz idején. 

Ez a kép távolságtartó diszkrécióval ábrázolja legendás hátasomat, de így legalább a képen nem dominál egy vitatható esztétikai elem egy szőrős sörhas formájában. 

Az örök élményként megmaradó túra utolsó méterei.