A makói hídtól indulunk. |
Előttünk egy szivattyútelep, amellyel a marosi homokot termelik ki a mederből. Mint megtudtam, nincs jobb építkezési homok ennél. |
A folyó felett átívelő távvezetéken galambok ücsörögtek. |
Az első 3km-es szakasz nyílegyenes. Szép galériaerdő szegélyezi a folyót. |
A korábban a drótokon ücsörgő galambok élénk szárnysuhogása megfordulásra késztetetett minket. |
Életemben először láttam fürdőző galambokat. |
Néhány zátonyon olyan masszív fák nőnek, hogy nyugodtan tekinthetjük állandósult szigetnek is ezeket. |
Első kikötőhelyünk. |
Pihenő és tízórai a zátonyon. |
Bagatell. |
A Maros kisvíz idején rengeteg zátonyt hagy maga után. Izgalmas vízi világ ez, ellentétben a mi Siónk unalmas csatornajellegével. |
Több ragadozó is elsuhant, de értékelhető felvételt megint csak egerészölyvről sikerült csinálnom. |
Persze mi sem leszünk fiatalabbak. Elképzelhető, hogy hamarosan mi is elérjük a bibliai tízes számot, bővülhet a csapások listája (pl. reccsenő ízület, elguruló gyógyszer stb.). |
Mint az Amazonas. |
A Maros sokat szidott folyó volt a múltban szennyezettsége miatt. A partján lévő egykori bányák ma is aggodalomra adnak okot, de azért odafigyelnek már rá a határon túl is. Nem volt cseppet sem rossz szaga, tisztának tűnt. |
A hollók itt is gyakorivá váltak. |
Ez a kép távolságtartó diszkrécióval ábrázolja legendás hátasomat, de így legalább a képen nem dominál egy vitatható esztétikai elem egy szőrős sörhas formájában. |
Az örök élményként megmaradó túra utolsó méterei. |