Mostanában néha a fővárosba kell mennem. A hazaút unalmát ercsi kitérővel oldottam. |
A kápolna. Úgy gondoltam, hogy innen is szép kilátás lesz a Dunára, de ez ma már a múlté. Az a két pad, ahonnét ezt élvezni lehetett, az obeliszk mögött ma is megvan. |
A nagy politikus-író temetése után obeliszk is került a kriptára, és ez 1944-ig megbecsült hely volt. 1944 legvégén a stratégiailag is fontos ponton a németek megfigyelési pontot létesítettek, ennek következtében a másik oldalról a szovjetek néhány belövést is "eszközöltek" a kápolnára. Innen kezdődött a mélyrepülés. 1961-ben a helyi tanács dicséretes módon összeszedette a szétszórt csontokat, és a kisváros központjában Eötvös József szobra mögött közös sírba helyezték őket. Ez az állapot tartott 2016-ig. Ekkor a családtagok csontjait szétválogatták, és kis ünnepség keretében újratemették őket. A régi állapot megtekinthető a Dunai Szigetek blogon. |
Ma kápolna mögül lépcsősor vezet le a partoldalban álló Lourdesi-kápolnához. |
Innen még meredekebb, szinte már via ferrata hangulatú út visz le a Dunához. |
Vízben a partmenti fák. |
A partoldalban egy-két helyen valódi kővé állt össze a lösz. |
Légifolyosó. |
Szép felhők a Duna felett. Mindent betölt a közeli kőolajfinomító szaga. |
A kisváros központjában a Szapáry-család egy igen szép barokk templomot is épített. Ennek oldalajtója a képen. |
A középkori ercsi monostor szétszóródott köveiből épült emlékmű. |
Nepomuki Szent János szobra másodlagos helyen, a templom mellett. |
Szapáry címer a templomkapu felett. |