Hunyorok ezerszám. |
Gyors menetben tartottam a Fazekas-forrás felé, a Haramia-forrásnál meg sem álltam. |
Hunyorok izgalmasabb képen. |
Még akadt egy-két hófolt. |
Lassan nyílnak a májvirágok. |
A Fazekas-forrás völgye olyan mély szurdokvölgy, hogy a lösz alatti pannon rétegekig bevágódott. Így itt a felszínen láthatjuk azokat az agyagos-homokköves puha kőzeteket, amik a Zalai-dombságban vagy a Zselicben ennél gigantikusabb szurdokokat alkotnak. Ebben a falban dombságunk legnagyobb természetes "barlangja" van. "Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!" |
Bagatell. |
A Fazekas-forrás. |
A forrással szemben a dombságunk legnagyobb természetes "sziklafala." |
Virágzik a som. |
A mandula is. Ez már a Bartina-hegyen van. A hegy nyugati oldalán elvadult terület, egykori szőlők helye. Ha csak negyed óránk van sétára, itt teszünk egy kört. |
Ide látszik a Remete. |
Lassan tavaszodik az idén. |
Átsétáltunk Szálkáról Grábócra. A hunyorok szinte az útszél porában is virítanak. |
A Mecsek, előtérben Hidas. A csaknem 600 m magas Dobogón jól láthatóan hó van. |
A Zengő. |
Nyílik a tyúktaréj is. |
A szerb temető... |
...18. századi sírkövei. |
A szemközti domboldalról, a két nagy tölgy tövétől lehet ilyen képet csinálni a templomról. |
A löszmélyút Szálka felé. |
Innen még nem fényképeztem a templomot. |
A temető területét tavaly megtisztították. Most látni az itteni első templom törmelékhalmát is. |
Általában a kútházban szoktunk időzni. Most is ott töltöttük időnk javát. Nagyon meghitt hely az. |
A kolostori gazdaság egykori pincéi a temető alatti löszfalban. |