 |
| Utunk során a város északi részén kerestünk fel három szurdikot. Első utunk a Csontos-szurdikban vezetett. |
 |
| Itt 23 méter hosszan, 3m magasan és helyenként méteres vastagságban nagy mennyiségű csont lóg ki a falból. |
 |
| Rengeteg állatcsont, főként lócsont... |
 |
| ..de embercsont is akad. Az évszázados talányt nemrégiben a helyi múzeum munkatársainak részben sikerült megoldania, hiszen egy kisebb ásatás során a néhány melléklelet alapján (vasfokos, csat, kerámiatöredék) egyértelműen avarkorinak, 6-7. századinak találták a csontokat. Hogy miként kerülhettek ide ezek ilyen tömegben, az továbbra is talány. |
 |
| A Csontos-szurdik végéből szép kilátás van a Bothány-hegyre. |
 |
| Nagyon kevés hangulatos régi présház maradt meg mára a szekszárdi szőlőhegyeken. |
 |
| Utána a nem különösebben látványos Fuchs-völgyön felmentünk a Palánki-hegy tetejére a parásztai szurdik-tanösvény jelzéseit követve. |
 |
| A Palánki-hegyről a Faddi-völgyön ereszkedtünk vissza Szekszárd parásztai városrészébe. |
 |
| Egy kis bejáró. Figyelems szemlélő egy temetői fakeresztet is felfedezhet a képen. |
 |
| Lukpince. |
 |
| Egy régebbi ház a völgyben. Ez a parásztai rész nem olyan felkapott, mint a múlt héten általunk végigjárt remetei, hosszúvölgyi rész, ahol a tehetős emberek sorra építik villáikat. Itt is akad egy két új lakóháznak használt présház, de a lépték sokkal kisebb. |
 |
| Szembe vele a Faddi-völgy ma már csak szemétledobónak használt irgalmatlan mély szurdoka. |
 |
| A szőlőhegyi folklór újabb szép burjánzása. |
