 |
| Tolna megye legnagyobb sziklafalai itt vannak. |
 |
| Gránitfal. |
 |
| A bányaudvar. |
 |
| 2011 decemberében jártam itt utoljára. Akkor is ilyen szomorú idő volt. Ma sem lettem vidámabb. |
 |
| Nyolc év alatt annyi történt, hogy kikerült az egyik bánya mellé az Országos Kék Kör egy szokásosan semmitmondó táblája. Erről a tábláról például azt sem tudjuk meg, milyen kőbányák voltak vele szemben. |
 |
| Kismórágyon, (ami Mórágy község része) öt bányát találunk, közel egymáshoz. Ez volt a Geresdi-dombság legnagyobb gránitbányarendszere. Egy kisebb bánya a falutól délnyugatra is van, ezt ma a falu nagy becsben is tartja. A kőbánya 1873-ban már működött, ekkor az még a megye tulajdonában volt A termelés a 20. század legelején futott fel. 1878-ban épült meg a Dombóvár- Bátaszék vasúti vonal, amitől a kismórágyi bányák kőhajításnyi távolságra vannak csak, és mindez nagyon gazdaságos szállítást tett lehetővé. A bányáknak ekkor a bérlője már a Falk és Zinner cég. Falk Zsigmond mórágyi zsidó vállalkozó volt, Zinner Tibor mázai. Kettőjük fúziójának eredményeként egy cégbe kerültek az Észak-Mecsek kőbányái (Máza, Nagymányok, Váralja, Szászvár) és mórágyi bányák. A kismórágyi bányákból főként gránitos kavicsot nyertek, ami útalapba és vasúti alapba kiváló volt. Főként robbantásos technológiával fejtették a követ. A terméskő termelésük is jelentős volt. A bányának külön állomásépülete volt, ahová ipari vágányokon érkezett a kő a bányákból. A bányaterületen két kőzúzógép is volt, valamint jól felszerelt kovácsműhely. A jól menő, csak Mórágyon 191 embert foglalkoztató cég nagyarányú terjeszkedésbe kezdett, a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben is bányaérdekeltségeket szerzett. |
 |
| A cég azonban hatalmas hitelekből szerezte nagy vagyonát, és a világválság kezdetén -egy szekszárdi bankot is magával rántva- 1929-ban csődöt jelentett. A kismórágyi bányák már soha többé nem nyerték vissza rég jelentőségüket, és a gránitbányászat súlypontja áttevődött az erdősmecskei bányához. |
 |
| Az egyik itteni bánya elég mély volt ahhoz, hogy a bányaudvarban később kis tó alakuljon ki. |
 |
| Ez a tó azonban napjainkra szinte teljesen feltöltődött, és benőtte a sás. |
 |
| Felmásztam a bányafalak tetejére is, hátha innen szebb lesz a tó , de nem sokkal mutat innen jobban. |
 |
| A Falk és Zinner az 1930-ban a távolabbi bányaérdekeltségeit eladva konszolidálta magát, újra megpályázták a bányabérletet, és újraindult a termelés Mórágyon. 1933-ban már ismét arról szóltak a hírek, hogy újra 120 munkást foglalkoztatnak, igaz csak négy hónapig. Az államosítás után a termelés továbbra is hullámzó maradt. Néhány évre a bánya bezárt, de 1950-ben újraindult, de aztán megint elsorvadt. Az 1965-ben megint újrainduló termelés után 1960-as évek végén a kismórágyi bányák végleg (?) bezártak, az ipari létesítményeket lebontották, felszedték az iparvágányokat is. Mórágyon az utolsó bányászati tevékenység 1970-es évek végén szűnt meg, akkor a mórágyi TSZ kezelésében lévő, Mórágytól délnyugatra lévő kis kőbánya is bezárt. |
 |
| Az M6-os építkezéseihez kapcsolódóan egy vállalkozó újranyitott volna itt egy-két bányát. Az engedélyek nagy részét is beszerezte, de aztán mégse lett az egészből semmi. |
 |
| Ennek a bányaudvarnak a területén régen a kismórágyi focipálya volt. Nyolc éve még álltak a kapuk. |
 |
| 2013-15 közt megint lehetett arról hallani, hogy megnyílik ismét a gránitbánya. Egyetlen egy engedélyt nem sikerült megkapni, a "zöldhatóságét." |
 |
| A Duna-Dráva Nemzeti Park kőbánya újranyitást elutasító határozatában többek közt a területen lévő védett növenyek, pl. az illatos hunyor veszélyeztetettségét említ. Én hunyort nem láttam most, de ibolyát igen. |
 |
| Hazafelé a nánai horgásztónál egy nagy kócsag is elhúzott. |
