2025. március 11., kedd

40 centin múlik az életed! A Pes-kőn

Régi vágyam teljesült. Remek tavaszi időben néztük meg a gerecsei Pes-kő sziklafalát a barlanggal és a híres sziklaúttal.

Tipikus erdei részlet: a fiatalosban meghagyott öreg, utolsókat rugó tölgy.

A Pes-kőre nem vezet turistaút. Mégis sokan járnak errefelé.

Újabb mutatós tölgy.  

A Pes-kő tetején.
Pes-kő van a Bükkben is, az több mint kétszer olyan magas, mint ez a gerecsei. Annak is van egy barlangja, ami az itteninél sokkal hosszabb. Ott még nem jártam. A pes egyébként ószlávul barlangot (meg kemencét) is.  jelent. 

Tarján falu a sziklaperemről.

A Gerecse még a Pes-kőnél (399m)  is kisebb dombocskái.

Távolabb a Pilis és a Budai-hegyek. Az idő párás, nem látni most messzire. 

A sziklafal és a peremén vezető vékonyka úton juthatunk el a barlangig. 

A barlang hamar összeszűkül...

...bár négykézláb, vagy hasoncsúszva még lehetne benne haladni. 

Bentről kifelé. 

Tömeges a gyöngyike. 

A barlang után az egyre elkeskenyedő sziklaperemen még lehet egy darabig haladni, bár értelme már nem sok van. Egy részen mindössze kb. 40cm-nyi hely marad csak. 

Erdőgazdálkodás.
Az egész azért nem olyan majrés, és nem olyan nagy virtus. Össze se lehet hasonlítani a mecseki Barna-kővel, ahol tényleg nagyon féltem.

Biztos tavaszjel.

Visszafelé.

Kilátópont. 

Somvirág. 

 

2025. március 9., vasárnap

Hosszú út a szovjet laktanyás mélyponttól. A Grassalkovich-kastély Gödöllőn.

Mutatós platán.
Úgy képzeltem, hogy a magyar kastélyok non plus utrája lesz a gödöllői, hiszen a legnagyobb, és  Sissi  és Horthy  kormányzó  királyi rangra is emelte. 

Az ismerkedést a parkkal kezdtük. Amit megnéztünk az a Felső-kert, ami mindig is zárt volt. Az Alsó-kert és az Erzsébet-liget mára már közparkká vált, de nem jutott rá időnk, akárcsak a többi szatellitépítményre.  

Mária Terézia szobra egykor a Hősök terén állt, Zala György alkotása. Helyére 1954-ben Thököly került. A kert legtávolabbi zugában egy Horthy szobor is van. A császárnő egyszer látogatott ide, a kormányzó idején a „nemzet által a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátott … célvagyon” volt, Horthy főként nyaranta töltött is hosszabb időt, 1944-ben horribilis költséggel egy bunkert is építettek a kertben, amit nem kívántunk megtekinteni, időnk se lett volna.

A park disze a Králydombon egy mamutfenyő és a mellette álló pavilon, ami zárva volt.

Kis családunk a kert egyetlen listás fájánál, egy erdei fenyőnél gyülekezik, és kérésemre a dendrománoktól elvárt "hódoló" testtartást igyekezett felvenni. 

Japánakác. 

A mammutfenyőt heroikus munkával, talajba injektálással és egyebekkel igyekeznek megmenteni.  Koronája már ritkás. A fa nem megközelíthető, de nem is listás. 

A  pavilon a kert egyetlen barokk építménye, ami túlélte az 1945 utáni "turbolens időket". 

Március első napjaiban a kert még fakó volt. Nekem némi csalódást is okozott. Én 1980-as években egyszer már járta a közelében. Akkor még borzasztóan nézett ki, tele volt mindenféle igénytelen építménnyel, amik részint a szovjet laktanyához, részint a szociális otthonhoz tartoztak. 

Szép magas, karcsú kőris. A kép szélén látszik néhány állatforma LED-sor, ami a "Fénypompás Kastélypark-Erzsébet királyné fénykertje Gödöllőn" külön belépős rendezvényhez kapcsolódik. Ennek ízlésvilágán lehet vitatkozni, de az biztos, hogy Sissi idején még nem volt LED, elektromos világítás se sok helyen. 

A franciakert barokk díszeiből semmi nem maradt meg. Sámson szobra is az épületen van. Talán még Prága hatására barokk szobrok tobzódását reméltem, de be kellett érnem ennyivel. 

Egy-két kép a kastélyból.

Mária Terézia népes családjával. 

Az építtető. 

Kisebb templomnak is elmegy a kápolna. 

A lakosztályok nagy része a Monarchiás időket idézi. 


A nagyterem.

Nagyon kevés barokk freskó maradt meg, azok is eldugva. 

Az 1872-es falkavadászatra gyűlnek a férfiak. Az udvari festő idealizált képével szemben nekem egyből beugrottak Izabella hercegnő fényképei a béllyei falkavadászatokról.   

A kastélyban ma a húzónév Sissi.  Zichy Mihály sem fogta vissza magát, amikor a királynőt Deák ravatalánál ábrázolta. Eszembe is jutott a fiatal Lukács György még a "bekattanás előtt" írt esszéje, amiben először vette górcső alá azt, hogy az unalmas és bűnökkel terhelt  Ferenc József ellenében mikét tolta a propaganda az izgalmas és titokzatos Sissit előtérbe, és ez hogy erősödött fel a "turini remete" halála után, amikor Sissy halottkultuszával igyekeztek az egyre burjánzóbb Kossuth-kultuszt ellensúlyozni. 

A főbejárat őrzői. 

Hát ennyi. 

 

2025. március 1., szombat

Dendromán összejövetel a déli végeken 2.: Az Ormánságban

Diósviszló tölgyfás legelője az elmaradhatatlan lerobbant lakókocsival.

Tankönyvi példány.

Minden tölgy egyéniség.  

A Tenkes-hegy alatt.

Ritkás, lapos, nagy, gyönyörű.

Már öt listás tölgy van itt. 

Ezt nem mérjük újra. 

A legnagyobb már 584 cm-es.

Fagyöngy nő rajta. 

Minket még kibírt. 

Torma Zoli a harkányi strandon talált rá a legnagyobb naranacseperünkre, ami innentől kezdve a Pósfai-listának is tagja.


Túránk leghosszabb idejét a szaporca- cúni Ös-Dráva Látógatóhely környezetében töltöttük Torma Zoli nyomdokain.
 A Duna-Dráva Nemzeti Park tíz bemutatóhelye közül 5 a Nyugati -Mecsekben van, 2 a Dráva mellett, 2 a Bédai-Duna közelében, 1 a Villányi-hegységben. Nyilván könnyű kitalálni, hogy hol volt két kudarcos, amit már évtizedekkel ezelőtt be kellett zárni? Igen, a Gemencben.

A látógatóközpont melletti Dráva-holtágban még sok a víz. A partján lévő vékony galériaerdőben két listás, de nem túl izgalmas szürkenyár akad. 

Ezen a napon a tetemek izgalmasabb látvány nyújtottak, mint az élők.

Ahogy ellaposodik a holtág, úgy lesz egyre izgalmasabb, és egyre nagyobb fák jelennek meg a partján. 

Főként a füzek lesznek jelentősek. 

A legnagobb fűz 919 cm-es. 

Vadvíz.

A sűrűben elszakadtunk egymástól. Gyuriék sakálokat  és szarvasokat vernek  fel, én vaddisznókat.  

Listás vénic szil. 

Szürke nyárfák tobzódása. 

A DDNP tanösvénye egy hosszú híddal szeli  át  a medret. 

Vadászcsendélet egy Mazda platón.

Egy este meglőtt sakált kereső vadász elvitt minket egy nagy tölgyhöz, amit fantasztikus méretűnek írt le. Mi előtte tippeltünk magunkban, hogy mi a valószínűsége annak, hogy listás lesz. 40%-kal még én voltam a legoptimistább. A fa valóban mutatós, de még nagyon messze van a listától, amihez nem biztos, hogy valaha is odaér. Hiába, az emberek hajlamosak nagyobbnak vélni a fákat a valóságnál, még a vadászok is.        

A holtág déli végéhez is kilátogatunk...

...néhány nyárfáért. Összesen tucatnyi fa került fel Cún és Szaporca környékére innen a listára.  

Tipikus terep. 

A Pécsi-víz nevű patak melletti sűrűből is felkerült egy menetközben kiszúrt fa a listára. 

A bogdásai  király felé tartva. 

 Egy nemrégiben letört nagy ág hever lábainál. 

Mint az 1. rész beharangozójában már említettem, átlépte a 8m-t a kerülete.  A területet valaki megtisztította. Tábla, jel még nincs mellette. Nincs nagy hírverés körülötte. A Turista magazinban megjelent cikket hozza elsőként a net, majd a Geocaching Egyesület nyilvántartott pontját, de láda nincs mellette. Aztán máris Lukács Robi és az én blogom következik. 

A Pósfai-lista alapján csaknem egyenletesen,  kevés híján évi 3cm a gyarapodása.


Ha ezt a növekedést egyenletesnek tekintjük egész életére vonatkozóan, akkor 271 éves életkort kapunk.  

Mivel a fák nem egyenletesen növekednek, hanem általában fiatalon erőteljesebben, ezt a kb. 270 évet életkorának felső határaként tekinthetjük, és a valós ennél fiatalabb lehet. 

Töredezik, öregszik, de még van benne potenciál. 

A bogdásai kertek alatt van egy csaknem 8m-es fűz is. 

Sőt, sűrű dzsuván átverekedve magunkat egy másik listás 600-as fűz törzsénél találjuk magunkat.  

Ezen dzsuván kellett átkelni. 

A drávasztárai falubejárat  három borostyános tölgye is gyarapszik. Az itteni nagy tölgy a bogdásahioz hasonló klimatikus viszonyok mellett, csak évente 1,74 cm-es gyarapodást produkált az utóbbi időben.
,
Az azonos talajadottság mellett is eltérőek és szórtak a gyarapodások.  1,74 cm/év, 0,61 cm/év, és 2,34 cm/év jön ki. Mindegyik jelentősen a bogdásai alatt marad. 

Téltemetők a sellyei parkban. 

A kidőlt, egykor még listás narancseperen kb. 80 évgyűrűt számolok ezen a furcsa évgyűrűmintázaton. Az utolsó ismert méretével is 4,75 cm/év jön ki, bár utolsó három évében már csak 8cm-t nőtt. Ez is alátámasztja azt, hogy a narancseper kifejezetten gyorsan nővő faj.

Gyuri a listás tölgynél. 

Régebben a kastélyban kollégium volt. Még az itteniek sem tudják, hogy most mi van és mi lesz vele. 

Illír sáfrányok a bükkök lábainál.

Kár, hogy nem sütött a Nap.

A három bükk közül a listás már megroppant. 

Bükkök.

Az eredetileg a Batthyány-család birtokában lévő 18. század közepe táján épült kastély   az 1800-as évek elején nászajándékként került a Draskovich család birtokába.

Ezen a képen egy listás hárs is megbújik. 


7,5 hektár tömény gyönyörűség. 

A park talán legszebb dísze ez a ginko. 

Drávaszabolcs környékén is talált Torma Zoli néhány fát. Mi kevesebb sikerrel jártunk, különösen a tarrbélás hangulatú lengyár környékén, ahol legalább "vizuálisan beazonosítottuk" Zoli nyárfáját.  

Az alkonyatban elindulunk egy első ránézésre reménytelen,  kieső vidéken egy újabb Torma Zoli-féle fa után. Feltűnően sok holló után bíztató füzek. 

Majd dámszarvasok növelik az út élvezeti értékét. 

Végül ráakadunk Zoli átlagos szürke nyaraira, ormánsági utolsó fáinkra.