2018. július 3., kedd

Hétvége a Bükkben: 5. A Nagy-fennsíkon

Régi vágyam volt a Nagy-fennsíkon tenni egy körtúrát.

Első világháborús olasz hadifoglyok vájták át itt a sziklát még a kisvasútnak, innen a név: Olasz-kapu.

Az Olasz-kaputól 3 métert sem kellett megtennem, máris az első kosbor, egy bibircsvirág. Ez alapján a kosborok kavalkádjára számítottam, és orchideák tucatjainak víziója támadt fel bennem. Ehhez képest nagyot csalódtam, mert ugyan valójában tucatjával láttam kosborokat, de az mind a bibircsvirág különböző koszlottsági stádiumában lévő példánya lett. A két évvel ezelőtti Bükk-túrámon négy kosborfajt is láttam, ehhez képest tehát nagy volt a csalódásom (ebben is.)

Az Olasz-kapunál már ott voltak az első gyöngyház lepkék is, amik végigkísérték utamat.

Nagy gyeprészlet. Lenyűgözött az itteni gyepek látványa.

A Feketesári-erdészház ugyan kitérő volt, de az erdészházak mellett nagyobb a valószínűsége nagy fa találásának. Nem is kellett csalódni, mert az erdészház mellett egy szépségdíjas hegyi juhar áll 353cm-es kerülettel. Ez lett utunk  egyetlen listás fája. Két évvel ezelőtt kettőt találtam. Nem nevezhető hatékonynak a fafelderítési mutatóm:  0,5 fa/nap. Torma Zoltán, Pósfai György, Szél Győző átlaga olyan 20-30 fa/nap lehet.

Ezek a nem is olyan nagy sziklák hazánk legmagasabban fekvő barlangját rejtik.

Ez a Körös-lyuk.

Ez tulajdonképpen rombarlang, mert van egy nagy beszakadás rajta.

Befelé a barlangba. Kb. 40m járható.

Bent.

Ez talán sakktábla lepke.

A Káposztáskerti-beszakadás nevű aknabarlang.

A Virágos-Sár-hegy (955m) és a Kis-Virágos( 868m) közt elterülő őserdő fokozottan védett, bekerített terület. Az országos kéktúrát is inkább eltérítették az őserdő miatt. Arról, hogy dendromán szempontból érdektelen terület, már volt szó. Most ezt megtapasztalhattam én is.

Amennyit láttam belőle, abból legfeljebb egy átlagos öreg bükkerdőnek tűnt, amiből a Mecsekben is akad még.

Itt azért lábon halnak meg a fák.

Ennyi.

Turbánliliom.

Kilátás a Tar-kőről a Három-kő felé.

A Tar-kő sziklái.


Pihenünk.

Akinek még nem szerepel a bakancskistáján, annak ajánlom azt, hogy vegye fel a következőt: "Fel egy bükki kőre, és onnan szétnézni."

Másik variációban.

Gazok.

Gyöngyház lepkék.

Azt hamar elhatároztam, hogy bibircsvirágot csak valami "szenzációval" fotózok már, annyi volt belőle. Így született meg a "pók bekebelezi áldozatát a bibircsvirágon" téma.

Érkezés a Keskeny-rétre.

Kevéske absztrakt.

A Mohos-töbör.

A Zsidó-rét.

Gazok a Zsidó-réten.

Tarkalepkék.

Valami szegfűféle

A Zsidó-rét 1.

A Zsidó-rét 2.

Keresztül a réten.

Gazok orgiája.

Gyűszűvirág.

A fokozottan védet területre gépjárművel behajtani tilos.

Ennek a kis egérnek története  van.

Egy elsuhanó Ferrari impressziója.
Az egér  közhelyszerű története a következő: A fogatok után egy autókonvoj érkezett a Zsidó-rét felé tartó, fokozottan védett területre vezető úton. Az élén egy Mercedes terepjáró, P-s rendszámú, hatalmas batár. Az út közepén pedig a kis egérke, de valami okból nem riadtan szaladós, hanem lecövekelt állapotban. Feleségem rögvest felismerte az egérre leselkedő veszélyt, és beállt a Mercedes elé, testével fedezve az apró állatot. A Mercedes szerencsére lassít, vállalva közvetlen érintkezését a gazzal is, oldalra kitér. Az ablak a jobb oldalon letekeredik, feleségem  a kihajló férfifejnek elmagyarázza, hogy itt van egy kis egér. Megértik, továbbhajtanak. Az utána jövő három hatalmas "motor-szerű izé " is kerül.  A konvojt egy nyitott tetejű Ferrari zárja. A volánnál idősebb úr, jobb oldalon -totálissá téve a helyzet banalitását- szőke hölgy. Hajtanak tovább a fokozottan védett területen,  szőke fürtök libbenek a szélben (ez csak költői kép, nem emlékszem hajlobogásra). 1 km-rel a behajtani tilos tábla (de nyitott sorompó) után.  Az egérke meg beszalad a gazba, mi meg megyünk az Olasz-kapuhoz tovább, miközben én teljesen fölöslegesen fortyogok az élet dolgain.
Persze ez semmi ahhoz képest, amit Pósfai György tapasztalt.


Hétvége a Bükkben: 4. A hegység nyugati peremén

A Bélkő természetes formájában megmaradt része.

Szilvásvárad a Millenniumi Kilátóból. A kilátó azon kevés hasonló létesítmény közé tartozik, ahová belépőt kell fizetni. (500Ft/fő) Mostanában néhány újságcikk felhívta arra a figyelmet, hogy az új lovasstadion mennyire nem illik a tájba. Valójában ez a mellette lévő, általam ismeretlen rendeltetésű betonplaccról is elmondható. A Google vagy a Bing műholdképein még ez sem szerepel.

Kilátás a Tótfalu-völgy felé.

Jobb szélen a Szalajka-völgy. A völgyről készített bejegyzésem itt tekinthető meg.

A Bél-kő.

A Mátra.

Kis absztrakt részlet.

Ez már talán az Alacsony-Tátra lehet.

A Bél-kő megmaradt csúcsa.

Kilátás az apátság teraszáról a legkevésbé ismert hazai dombvidék, a Heves-Borsodi-dombság felé.

Az apátság. Talán a másik blogomban majd részletesen bemutatom.

A Bélkő sebhelyei. Az apátság épphogy kilóg a fák közül.  1928-ban még másképp nézett ki itt minden, bár a követ már akkor is bányászták a hegyből.

2018. július 2., hétfő

Hétvége a Bükkben: 3. A Subalyuk

A "Magyarországon világhírű" Subalyuk. A Hór-völgy magas peremén nyílik. Sokan felmásznak ide, de mikor én fenn voltam, rajtam kívül nem volt ott senki. Így nincs mihez viszonyítani, és nem derül ki a képről, milyen magas, (7m a bejárata.)

A leghíresebb barlangleletek egy vitrinben, a völgy lábánál lévő  turisztikai centrum múzeumában. Bal oldalt egy női állkapocs, előtte ugyanannak a nőnek a gerincdarabja, és más csonttöredék. Sárga alapon zempléni obszidiánból készült pengék. Jobb oldalon egy kisfiú rekonstruált feje, mellette koponyájának és állkapcsának töredékei. Hatvanezer éve élt neander-völgyi ősembermaradványok. 

Valahogy így nézhetett ki a homo sapiens által kiszorított homo neandertalis.Vagy nem.

A Hór-völgy bejárata.
A barlang mélyében. A falra a zseblámpámmal világítok, mert azt híttem ér valamit.

A barlang L alakú, ez a másik ága, egy másik nyílással.

Jóval szűkebb nyílás, közvetlenül a sziklafal szélén.

A barlang szájából így lát rá az ember a Hór-völgyre.

Zseblámpámmal bevilágítok egy szűk felső ágba.

Szobrászati alkotás a barlang feljáratának közelében. Borsos István alkotása. Még véletlenül
sem összekeverendő  Miklóssal.

Hétvége a Bükkben: 2.Barlanglakások a Bükkalján

A  noszvaj-farkaskői barlanglakások a szomolyai útról. A bükkaljai könnyen faragható riolittufában számos helyen barlanglakásokat alakítottak ki a 17.-18.századtól kezdődően.

Kicsit közelebbről

Néhány évvel ezelőtt, az 1970-es években még lakott barlanglakásokat felfedezték a művészek. Horváth Ottó vezetésével izgalmas belső tereket alakítottak ki a régi barlanglakások továbbfaragásával.

Ez talán tyúkól volt?

Kilátás. Az ablakokat sok helyen megnagyobbították.

A  kemencékből installációk lettek.

Füstös kis házak lehettek ezek.

Szinekkel is kísérleteztek a művészek.

Izgalmas terek.

A híres hangszoba. A művészek a faragások közben rájöttek, hogy megfelelően méretezve a teret és a fülkéket, azok Helmholtz-rezonátorként működhetnek.

A telep.

A riolittufa nem csak barlanglakások faragására volt alkalmas, hanem sírköveket, kereszteket is faragtak belőle. A leghíresebb a 19-20.század fordulóján Szalóki Márton szomolyai mester volt, akinek "bibliás kövét" látjuk a képen.

Nem mindenki lakott barlanglakásban. Ez a sasmadár már a De la Motte-kastély madárszobájában van. A kastélyt majd a másik blogomban mutatom be. Talán.

A kastélypark ígéretes, de valamilyen okból nem látogatható. Feleségem éppen a tilosból jön vissza, előtte egy 380-as vadgesztenye.

A Noszvajhoz tartozó Síkfőkút dísze a 600-as tölgy. Sok oldalágát le kellett már vágni.

A mellette lévő hotel gondozza a környékét, a ráfutó borostyánt is elvágták.Ismertető táblát is kapott, amin érződik a dendromania.hu hatása is. (Annak megemlítése nélkül.)

A cserépfalui Kőpor-lyuk. Állítólag a pincék feletti nótázóhely. Biztos ez is jó üregrezonátor.

A "Kis Amerika" Cserépfaluban. A furcsa név hátterében állítólag az van, hogy a 19.század végén-20.század elején kivándorolt amerikások visszajöve elcsodálkoztak, hogy itt még mindig barlangokban laknak, és cikizésből ezzel kezdték ugratni az itt lakókat.


Hétvége a Bükkben: 1. Kaptárkövek a Bükkalján

A Bükk látványa Szomolya felől. A Bükkalja Mecsek-magasságú hegyei fölé a fennsík 900m feletti "kövei" magasodnak, bal oldalon a Tar-kő,  egyik későbbi  helyszínünk.

A cserépváraljai Nagy-kúp felé van a Rákóczi-epernek nevezett fa. (Nyilván kora alapján legfeljebb Ferenc József-fa lehetne.) A dendromania.hu-n lévő 9 éves kép is már ősöreg roncsnak mutatja, ma is ilyen, de még él.

Azok a bizonyos üregek a riolittufa kúpokon. Vannak akik lázba jönnek ezektől, én nem. Ismeretlen időben, ismeretlen népek, ismeretlen céllal vájkálták ezeket a sziklákat. A wikipédia elég jól összefoglalja a lényeget.


Szép, szabályos kúp. A Bükkalján 82 kisebb-nagyobb szikla van, amin ilyen vájkálások vannak.

Én megelégedtem két helyszínen néhány szikla felkeresésével. A leghíresebb ilyen  mező Szomolya határában van.

Szép szabályos fülke.

A Királyszéke-kő

Kétségtelenül ennek a legnagyobb a fülke-sűrűsége.