A dalmát végeken

Alkony a tenger felett. Az idén egy isten háta mögötti helyre sikerült elvetődnünk Dalmáciában. A falunak kb. 30-50 lakosa lehet. (Hivatalosan 2001-ben 78 volt, de már akkor is erősen csökkenőben volt.) Van 4-5 hatalmas apartmanház, az egyik teraszáról, ahol mi voltunk,  készült ez a felvétel. Ezekben a házakban kizárólag a volt keleti blokk országaiból származó turisták nyaralnak. Gondolom őket is az vonzotta, ami minket: az árak.  Aztán kisebbik fele kellemesen csalódik, nagyobb fele kellemetlenül.  A faluban  semmiféle turistaellátás nincs, nem lehet pl. fagyit kapni, de még kocsma sincs. Főként a kagylótenyésztés,  a szőlő és gyümölcstermelés, és persze az idegenforgalom add megélhetést. Van egy egyszerű ki kempingje is, itt is nyaralnak néhányan, főként a magányra vágyók.

A hely egyik érdekessége, egy 2. világháborús (?) hajóhangár.

Egy öreg olajfa, tekintélyes méretekkel

A falu házainak kevesebb mint felét lakhatják. Így természetes, hogy erősen lepukkant jellege van a településnek. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a dalmátok rendről alkotott fogalma is más egy kicsit, mint mondjuk a svájciaknak.

Sok a füsti fecske

Egy középkori lakótorony is fennmaradt. Állítólag a kalózbetörések ellen nyújtottak védelmet az efféle építmények.

A falucska kis temploma a temetővel.

A templom a Dalmáciában elvárható minimális színvonalat hozza

Tipikus

Elég sok a lepke errefelé, ez például a nálunk is jól ismert kardoslepke

Itt is egy

Napozó-olvasgytó magyar lányok. Becslésem szerint egy fürdőzőre kb. 100 m   partszakasz jut. Szóval nincs sok turista itt.

Egy teknős a parton.

Mostanában mifelénk

Mostanában mifelénk ilyenek a kabócahangtól hangos erdők a Sötétvölgyben

Mostanában nyílnak a  védett farkasölő sisakvirágok

Mostanában is tömegesek a Haramia-forrás előtti erdei részen

Nyüzsögnek a rovarok körülöttük

A védett pataki szitakötő szinte mindig feltűnik a Fazekas-réten

Mostanában a Gemenc legjobb részei a Duna parton vannak

Idilli kis öblöcskékben "havai bícses" hangulat, és mindez tömeg nélkül.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem csak böglyök vannak a parton, hanem a védett kis színjátszó lepke is elég gyakori.

Mostanában nőnek -Lukács Robi felvételei szerint-  a nőszőfüvek a Réka-völgyben. Azért tudni kell keresni is. Csak a Disznós-kútig volt időm rohanni a völgyben, de egyetlen egyet sem találtam.

A vadregényes patakvölgy sem vigasztalt meg nagyon.

Megszületett a kompromisszum a keselyűsi nyárfasor ügyében

A mai napon a Közútkezelő Kht. egyik vezetője személyes bejárásra meghívta a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik munkatárását, akivel én is tartottam a kapcsolatot. Ők áttekintették a kivágásra ítélt 33 fát, ezek közül többet sikerült "lealkudni." Nagy eredmény, hogy a fasor legnagyobb, országos hírű fája is " megússza." Több kivágásra ítélt fánál a száraz ágak visszavágásában egyeztek meg. Végső soron 20 fa kerül kivágásra, ezek közül 10 nyár. Ezek közül nyilván lesz egy-két listás is.

A keselyűsi fasor legnagyobb fája

Úgyhogy végül is kompromisszummal zárul a dolog. Az ügynek meg van az a tanulsága, hogy a fasor maradványainak mihamarabb védettséget kéne szerezni, és egy informatív, tájékoztató táblával jelezni a fasor legnagyobb fáját, és ezzel egyúttal bevonni a szekszárdi látnivalók sorába.

A keselyűsi nyárfasor listás fáinak katalógusa

Ma gyorsan elkészítettem a keselyűsi fasor legnagyobb fáinak katalógusát. A fákat Szekszárd felől haladva ismertetem, a kapott sorszámuk is ezt a sorrendet tükrözi. A fák kerületi méretét még 2009. októberében határozta meg Pósfai György. Azóta nyilván nőttek, 10-30cm-t hozzá lehet adni, egészségi állapottól függően.

1. Fekete nyár.705 cm. 46 20'22";18 46'05", nem messze a M6-os lekanyarodójától az út jobb
 oldalán. Az árok távolabbi oldalában áll.

2. Fekete nyár. 638 cm. 46 20' 11";18 47'24", közvetlenül a bárányfoki lehajtó után, az út jobb
oldalán. 

3.Az előző fa közvetlen szomszédja. 582 cm.

4. Fekete nyár. 728 cm . A fasor második legnagyobb fája.46 20'09";18 47'41". Az út bal oldalán, az előzőektől 300m-re. A fát gondozták, elszáradt ágait levágták.

5. Fekete nyár. 642 cm. 46 20' 08"; 16 47' 49" . Az út jobb oldalán az előző fától kb.100m-re.

6. A fasor legkiemelkedőbb fája, nemzetközi jelentőségű. Az egytörzsű nyárfák közül a második legnagyobb hazánkban.  2009-ben 897 cm, 2012-ben 909 cm Pósfai György mérései szerint. 46 20' 07";18 47'52". Az út jobb oldalán az előzőtől 50m-re.

7.Fekete nyár 582 cm. 46 20' 05"; 16 47' 57" . Az út bal oldalán a legnagyobb fától kb. 100m-re.

8. Fekete nyár. 592 cm. 46 20'05"; 18 48' 04". Az út bal oldalán, az előzőtől

9. Fekete nyár.  699cm. 46 20' 01";18 48' 04". Az út jobb oldalán. 

10. Fekete nyár. 615 cm. 46 20 '01"; 18 48 '43". Az út bal oldalán. 

11. Fehér fűz. 651 cm. 46 20' 00"; 18 48' 43". Igen romos állapotban van, egyik felét teljesen befutotta már a vadszőlő, másik fele még hajt. Az út jobb oldalán, az árok külső szélén áll. Olyan messze van az úttól, hogy azt nem veszélyezteti.

12.Fehér fűz. 613 cm.46 19' 54"; 18 49' 29". Az út jobb oldalán. A felvételen nem látszik, de nagy odva van. Az árok távolabbi oldalán áll.  

13. Fekete nyár.691 cm. 46 19' 46"; 18 50' 22". Közel Keselyűshöz. Az út bal oldalán.

14. Fekete nyár. 660cm. 46 19' 45; 18 50' 22". Gyakorlatilag teljesen kiszáradt, egy két ágán
van csak levél. Keselyűsnek szinte a belterületén.  Ez egy olyan fa, aminek kivágása indokolt. 

Összkép 1.

Összkép 2. Az út bal oldalán, közel az úttesthez látható egy  fehér eperfa is. Ez az út másik jellegzetessége. Az eperfákat valóban a mai úttesthez nagyon közel ültették.  Azért azt vegyük figyelembe, hogy amikor ezeket ültették valószínüleg a 20.sz. elején, aligha gondolhattak még arra, hogy ezen a z úton 20 tonnás fa-szállító kamion fog buszt kerülni. Ezek az eperfák csak történeti értékek, a szekszárdi selyemhernyó tenyésztés utolsó emlékei. Ennél értékesebb  selymes emlékekről is játszi könnyedséggel lemondott Szekszárd, amikor az 1970-es évek végén lebontották a Tallher  tervezte barokk selyemgombolyítót, és annak Bezérdj-féle historizáló bővítését.

Összkép 3.

Valamiféle fakivágás már régebben is volt itt. Összességében elmondható, hogy véleményem szerint (bár hangsúlyozni kell, hogy nem vagyok szakember) a nyárfák közül 4-5, a listásak közül egynek a kivágása tűnik indokoltnak, a többi gondozásra szorulna.  A fasor teljes letarolása  indokolatlan lenne, és reményem szerint ez nem is következik be. (Szerencsére nem is következett be!)

Gemenci séták, túrák

Listás jelölt mezei juhar a keselyűsi erdőben

Annak ellenére, hogy a Duna vízállása alacsony, a Holt-Sió környékén szép magas a víz

Újabb listás jelölt, ezúttal egy kettős törzsű kőris

Ez nagy valószínűséggel Tóbiásnak, a keselyűsi fekete gólyának a gyermeke. Júniusban villámcsapás tönkretette a kamerát, azóta nem sokat tudni a gyermekről. Itt van, egészséges, szépen felnőtt. A négyből egyedül ő élte meg az augusztust. A májusi hidegbetöréskor a tojó e legkisebbet megölte.  Rá néhány nappal Tóbiás egy újabb kölyköt vitt el. A maradék kettőből egy pedig úgy pusztult el, hogy  néhány nap múlva az egyik szülő ráfeküdt a kicsikre, talán hogy melengesse őket, május végén tényleg markáns hidegbetörés volt. Ebbe a melengetésbe az egyik megfulladt. A tavalyi három után az idei költés tehát nem volt annyira eredményes. Részletek innen.

Szürke gém a frissen nyírt lucernásban

Nyúl a friss boronálásban

A Taplósi-Holt-Duna

Szürke gém és bakcsó

Molnárka

Öreg nyár a holtág partján

Légivadász nász 1.

Légivadász nász 2.

Szarvasok el

Szarvas el.

A Taplósi-rét nagy fűze

Az elválasztó erdősáv mélyén egy nagy -talán listás- nyár

Még mindig van réti iszalag. 

VÉGVESZÉLYBEN (VOLT) A KESELYŰSI NYÁRFASOR!

2023. tavaszán a nyárfasor északi felét kerékpárút építése miatt kivágták. Részletek itt. 

2015. augusztus 3-án megszületett a kompromisszum a Közútkezelő Kht. munkatársaival.
Részletek itt.

2015.augusztus 2-án   villámgyorsan felmértem a listás fák állapotát. Itt a beszámoló róla.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az eredeti cikk: 

A dendrománoknak nem kell bemutatni a keselyűsi nyárfasort, ahol 10 fekete nyár, és egy fűz került az országos listára, köztük az egyik legnagyobb egytörzsű nyárfánk. Az országban (sőt talán a világon is) egyedülálló fasort már kétszer javasoltam helyi védettségűnek, de eddig még semmiféle védettséget nem kapott. Most megbízható forrásokból arról értesültem, hogy a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. a nyárfasor jelentős részét ki akarja vágatni, főként az idős fákat, arra való hivatkozással, hogy veszélyeztetik a közút forgalmát. Információm szerint egy decsi vállalkozóval már létre is jött a szerződés, aki a jövő héten nekiáll a munkának. Addig is igyekszem a pontosabban tájékozódni. A blogomban beszámolok majd a fejleményekről.

Még néhány érv a kivágás ellen:

• szerepelnek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Danube Parks nemzetközi program által koordinált Duna-völgyi feketenyár felmérés listán
• korukból adódóan 100%-ban biztos hogy tiszta vonalú feketenyarak (Populus nigra), a XX. századi nyárfa nemesítés biztosan nem szólt bele a genetikájukba, magyarul génmegőrzési szempontból igen fontosak
• méretükből és környezetükből adódóan természetvédelmi szempontból is jelentősek, egy-egy fa önmagában is egy-egy élőhely, több száz rovar, madár és emlősfaj (köztük sok védett) fordul elő rajtuk és környezetükben
• Mint egyedülálló természeti érték, idegenforgalmi vonzerőt jelentő látványosság is lehetne, ismertető táblákkal. Az a bizonyos legnagyobb nyárfa a Móric-Dunánál is milyen népszerű lett.

2014. áprilisában Szekszárd városa javaslatokat kért helyi védettségű területekre, akkor én a következő szöveggel javasoltam a területet helyi védelemre (A helyi védelmet már korábban, 2009-ben is javasoltam.)

A legkiemelkedőbb, akár országos védettségű is lehetne, de semmilyen formában nem védett:
1. A keselyűsi nyárfasor
Ennek történetét és jelentőségét már összefoglaltam A Gemenc famatuzsálemei című könyvemben (Gemenc Zrt, 2013)
"Keselyűs a 18. századi térképeken is szerepel már. Úgy tűnik, mintha a keselyű madárról nevezték volna el, ennek a madárnak a 18-19. században még sok példánya élt Magyarországon. Valójában azonban igen gyakran írták Keserűnek is, úgyhogy nehéz eldönteni, mi áll a névadás hátterében. A 18. században még nem volt jelentős hely, a 19. század végétől válik azzá. Szekszárdnak régi törekvése volt, hogy közelebb kerülhessen a fővároshoz. Ezért 1879-ben - négy évvel a vasút megnyitása előtt- átadták a keselyűsi hajóállomást. A hajóállomás melletti csárda kibővült, kisebb gazdasági-közlekedési központ alakult ki. Innét napi egy-egy hajó indult Budapestre, illetve Orsovára. A kikötőhöz a szekszárdi uradalom és báró Augusz Antal jóvoltából egy 12 km-es, nyílegyenes út épült, amelyik Szekszárd központját kötötte össze a Duna-parttal. Keselyűsig csak 1892-ig jártak fel a dunai hajók, mert a Tolnai- Holt-Dunához tartozó holtágszakasz teljesen eliszapolódott. Ezek után a menetrendszerű hajók csak a gemenci Duna parton álltak meg. 1899-ig kishajó vitte az utasokat Keselyűs és a gemenci Duna part közt. 1899-re végleg a vasút került ki győztesen a versengésből, és a hajójáratok megszűntek. Az út ezt követően átmenetileg vesztett ugyan jelentőségéből, de mind a mai napig ez visz ki Keselyűsig. Az út ingoványos területen vezet keresztül, ezért erős töltést építettek, amit mindkét oldalról egy 2 m mély árok szegélyez. Ezeket az árokpartokat ültették be főként fekete nyarakkal, helyenként fűzfákkal, az út mellett közvetlenül eperfákkal is. Mára a fasornak a leghangsúlyosabb fái a nyárfák lettek. Az 1884-ben befejezett harmadik katonai felmérés térképe az út melletti fasort már ábrázolja, így elég pontosan megmondhatjuk, hogy a nyárfasor kora 140 év körül van. Mára az árkokat sűrű, átjárhatatlan dzsungelként benőtték a cserjék, így nagyrészt eltakarják az öreg nyárfákat. A fák elhelyezkedése eleve nem túl szerencsés, az árok mélyén sokat veszítenek impozáns megjelenésükből. A fasor már eléggé megritkult, de még így is kb. 60 darab nyárfa áll, közülük azonban sok már fiatal sarj vagy ültetés, de több, igazi matuzsálem is akad még szép számmal. Nem kevesebb, mint tíz nyár és egy fűz éri el 6m-nél nagyobb kerületet, amivel felkerült Pósfai György országos nagy fa regiszterébe is. Itt található a Gemenc harmadik legnagyobb nyárfája, több mint 9m-es kerülettel. Ez Tolna megye legnagyobb nyárfája is."

Az ügynek nem lett folytatása, a helyi védetté nyilvánítási folyamat valahol elakadt.

A keselyűsi nyárfasor legnagyobb nyárfája,  több mint 9m-es kerülettel, Idén februárban készült kép