2022. november 8., kedd

Ez már majdnem a Monte Rosa: A Liptói-havasok. (Idegen tollak 1.)

Nagyobbik lányom képei következnek a Liptói-havasokból, szeptember végéről. A képek mobillal készültek, ráadásul Messengeren lettek megosztva, így nagyfokú tömörítésen is átestek, emiatt nagyban nem fognak már túl jól mutatni, de talán így is visszaadnak valamit a terület szépségéből.  

Lányomék első útja a Rohács-völgybe vezetett. A völgy elején autók elől lezárt úton kell haladni egy 1063 m magasan lévő parkolóból indulva.  A képek egy szeptember végi hidegbetörés utáni kitisztúlt időben készültek. A 2000m körüli csúcsokon megmaradt a hó. 
 
Az aszfaltos utat elhegyva jól kitaposott hegyi ösvényen fenyők közt vezet az út. 
Első látványos elem a Rohács-vízesés. 
Jól kiépített turistautakon vagy 700m szitkülönbséget kell leküzdeni. 
A magasság növekedésével egyre szebb a látvány.
Légyőlő galóca. 
Négy nagyobbacska tó a Rohács-völgy legszebb látnivalója.
Elég fantáziátlanul egyszerű sorszámokkal képezték nevüket. 
Nem valószínű, hogy helyes sorrendben raktam ki ezeket. 
A völgyet 2000-es csúcsok határolják. 
Az utolsó eljegesedés idején egy 9 km hosszú jégár töltötte ki a völgyet, amely a leghosszabbak egyike volt a Tátrában.
Az egész út kb. 14 km. 
Ez az utolsó tavas kép. 
Másnp lányomék a sípálya mentén indultak el fel a havasokra.


900m-es szintemelkedés után a Brestová 1934m-es csúcsa volt a cél. 
Fenn a csúcson.
Hosszú ereszkedés a völgy felé.
Szép időnek tűnik, de állítólag viharos  hideg szél fújt.
Pazar kilátás a Nyugati-Tátrának is nevezett Liptói-havasok csúcsára. 
Hosszú gerinctúrával ereszkedtek vissza lányomék a völgybe.