Szigetközi Dendromán Találkozó: 5. A töltésen

A töltést Ásványráró és Nagybajcs közt jártuk végig.Ha jól számoltam, minden egyes kilométerre 2,3 listás fa esett.  Ez csaknem háromszorosa a Gemenc Keselyűs és Pörböly közti töltésút  0,8 fa/km-es értékének. Azt hiszem, ezzel sok mindent elmondtunk. 

Utunk első részén a Bagaméri-ág melletti szakaszon haladtunk. Én eddig nem is tudtam, hogy az elátkozott fagylaltoson kívül egy Duna-ág is viseli ezt a nevet. (Persze van egy bihari falu is ezzel a névvel.) 

Természetesen itt is akad néhány vadles, de nyilván nem olyan sűrűséggel, mint nálunk a Gemencben.  

"A múlt századi vízépítési munkálatok keretében a Dévényi-kaputól Gönyüig terjedő hazai Felső-Duna-szakaszon 1886–96 között egységes mederbe terelték az addig számtalan mellékágra szakadt folyamot. A hajózási vízmélység növelése érdekében megkezdték a mederkotrást, sarkantyúépítést, illetve a gázlók eltávolítását. A Csallóközt és Szigetközt gátrendszerekkel árvízmentesítették, akárcsak a Rába mellékét, és lecsapolták a Hanság-medencét is." Így jellemzi a Pannon Enciklopédia az itt folyó munkálatokat, aminek eredményeként az ember itt is a Monarchia korának nagyszerű vízrendészeti épületeit várná, mint amilyen nálunk a bátai, a lankóci vagy a csanádi.  Itt ilyent nem láttunk. Az Ásványi-szivattyúház (képünkön) vagy lejjebb a patkányosi,   már a következő korszakban,  1927-28-ban épült. Mindkettő gépészete viszont még eredeti: 2 db a Láng  Gépgyár Rt. által gyártott (Budapest 1928) kéthengeres, dieselüzemű motorok és Ganz-Danubius szivattyúk (1925).

Még egy kép a Bagaméri-ágról. 

A töltés melletti negyven valahány fa pontos azonosítására nem is teszek kísérletet, csupán megelégszem egy-két jellegzetes bemutatásával. 

A töltés néhány helyen 1-2 km-re is eltávolodik az aktuális Duna-ágtól. Ilyen hely a Gyalapi-rét is, aminek dísze ez a 834 cm-es kerületű fekete nyár.  

Megkésett őszi kikerics a réten. 

Egy kékes rétihéja is errefelé vadászott. 

Egy új "műfaj", a fakettős. 

Győző mutatja, hogy csak kartávolságnyi rés van két hétszázas fekete nyár közt. Csoda, hogy növekedésük közben egyik sem nyomta el a másikat. 

Tobzódás. 

A töltésről is szépen mutatkoztak a hatalmas fák... 

... amiket aztán becserkeltünk Győző vezetésével. 

Különleges fák is akadtak: 1. Szakállas tölgy. 

A legaktívabb dendrománok szorgos munkában. Mások dokumentálnak. 

A Bagaméri-ág vége. 

A hódok itt már jelentős gazdasági károkat is okoznak az erdészetnek. 

Különleges fák. 2:  Golyvás nyár.         

Különleges fák. 3:  Csokros nyár.  

Gumicsizmával vagy autóval kétszer is átkeltünk a Kalacsi-ág egy sekély gázlóján. 

A Kalacsi-ág a másik irányba. 

Fűz a Kalacsi-ág partján. 

A Kalacsi-ágon átkelve a hatalmas füzek birodalmába értünk. 

Különleges fák  4.:  Egy földön heverő oldalággal legyökeresedő, és új törzset hozó listás fűz. 

Különleges fák 5. : Egy földön fekvő és tekergő vadkörte egyik...

...és másik nézete. 

A sűrűben. 

Fűzóriás. 

Győző a legnagyobb fűznél. A  két ága együtt 11 m felett. 

Újabb nagy füzek. 

Ezek a nagyszerű fák általában szederindás dzsumbujban nőnek. 
 

Miközben átvágunk a dzsumbujon, eszegethetünk is a finom gyümölcsből. 

A Duna Nagybajcs határában. 

Kobolya. Nem tudom, itt így hívják ezeket? 

Kavicszátonyok. 

Nem ritkaság erre a 900-as fűz. 

Egy újabb hatalmas példány. 

Innen is jól mutat. 

Egy ferde törzsű, két hatalmas ágakkal. 

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet területe több kisebb egységből áll. Ezek összterülete csak fele a Gemenc összefüggő hatalmas területének.  Viszont a három nap alatt egyetlen egy erdei kerítéssel nem találkoztunk, ami  kommentár nélkül  is sok mindent elárul a két terület különbségéről. 

Mivel mással búcsúzhatnánk, mint  egy érdekes, hatalmas fűzzel. Valószínűleg a megtekintett fák számát és méretét tekintve felülmúlhatatlan volt ez a találkozó.