2018. április 30., hétfő

Ágneslaki dendromán találkozó: 2. Hazánk legmagasabb fái közt

Szombaton délelőtt csapatunk kiegészült dr. Vidóczi Henriett és Császár György erdőmérnökkel (a kép bal szélén) akik az iharosberényi erdők duglászfenyői közt mutattak újabb óriási példányokat.

Előtte Gyuri mutatott még nekünk Ágneslaktól nem messze egy hatalmas
duglászfenyőkből álló fasort. Csak a függőleges panorámával lehet
ezeket befogni.Hazánk legmagasabb fái a duglászfenyők közül kerülnek ki.


Ifjú pár kőrissel.

Újabb  duglászok mérése. Az Inkey-birtokokon a 19.század végétől próbálkoztak ezzel a fajjal. vezetőink szerint ma is érdemes lenne telepíteni.

Iharosberény határában egy völgy alján is áll egy csoport duglászfenyő. Jelenlegi ismereteink szerint ezek az ország legmagasabb fái.

Útban a duglászok felé.

A völgy alján nem mutatnak túl jól. Köztük a legmagasabbat Gyuri lézeres magasságmérőjével 51,5 m-nek mérte.

A duklászok csoportja belülről. Az 51m-es magasságukkal ezek a külországi fenyők letaszították a "csak" 47m-es vétyemi bükköket a trónról.

Robi a legnagyobb előtt. Vastagságra ennél két nagyobb is van hazánkban.

Tipikus somogyi táj egy-két óriási hagyásfával.

Platón utazni élvezet.

Egy újabb erdőtag sűrűjében újabb hatalmas duglászfenyők.

Itt is függőleges panorámával próbálkozok.

Alulról.

Fürgegyík.

Kis fehér sávos lepke.

Hosszú csápú valami.
Pontosítás Szél Győzőtől: A "hosszúcsápú valami" smaragdfényű tőrösmoly (Adela reaumurella) (régebben A. viridella, innen a magyar név). Gyakori, tápnövénye a mogyoró, a bükk és a tölgy. Magyarországon 30 hosszúcsápú tőrösmolyfaj él, a hím csápja jóval hosszabb, mint a nőstényé. A lepke néhány hétig él, jellemző a rajzási időszakban a cserjék, fák körüli tömeges röpködés.

Gyászcincér.