2018. április 30., hétfő

Az ágneslaki dendromán találkozó: 1.Ágneslak

A hétvégén Pósfai György kezdeményezésére és szervezésében, nagylelkűségét is élvezve,  Ágneslakán dendromán találkozón vettünk részt, ahol ünneplésre is volt okunk. Ez a csoportkép Becsehely határában készült.
Pósfai György remek képeit itt nézhetjük meg, Lukács Robiét pedig innen.
Gyuri egy bükköt mér  csurgónagymartoni erdőben, Attila figyeli.
Pósfai György most márciusban kapta meg szintetikus biológusi munkásságának elismeréseként a legrangosabb hazai tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat.  Mi  sok minden mellett a "dendrománia atyjaként" is tiszteljük őt.
A találkozónk központja az idilli Ágneslak. Távolról is jól látszik  a vadászház körül az arborétum fenyvese.

Az egyik tó a sok közül. Azt olvasom, hogy az arborétum örökzöldjei többek közt azért érzik itt ilyen jól magukat, mert a helyet tavak veszik körül, amelyek jótékonyan hatnak a mikroklímára.

Reggeli párák.

Ezekre a vízben állót karókra vártam a jégmadarakat, mindhiába.

Lassan felkel a nap.
Búbos vöcsök


Irány a vadászház körüli arborétum!  Éppen virágoznak a liliomfák a park ötcsillagos csendjében.

Az arborétum létrejöttét a környék birtokosai, az Inkeyek finanszírozták.  A parkot erdőmérnökük, Metzl Kamill valósította meg 1920-25 közt.  Ma a SEFAG Zrt. gondozza mintaszerűen.

A 8 hektáros arborétum elsősorban fenyőiről, tujáiról ismert. Ez egy selyemfenő.

Fenyvesek, előtérben egy hatalmas gyantás cédrussal.

A parkban most nyílnak a rododendronok is.

A duglászfenyők csoportja.

Egy gigantikus óriás tuja.

Egy másik,  országos listavezető.

Tópart lucokkal.

Liliomfa virága.

Egy másik rododendron fajta.

Selyemfenyő.

Egy kisebb mamutfenyő, háttéreben japándió.

A park legnagyobb duglászfenyője.

Harmatos fű.

Ő is a tópart lakója.

Vízfelszín impresszionista stílusban.

Dalol a pinty.

Csicsörke.

Őszapó.