Fekedi kereszttúra

Feked egy magasabb dombról. 

1997 óta nem járnak erre vonatok. Egyszer én is utaztam ezen a vonalon, még sorkatona koromban. A Bajáról Pécsre tartó utamra még ma is emlékszem.  Kb. három óra volt ez a  70-80 km-es távolság, de a tájat nagyon lehetett élvezni a legendásan kanyargós pályán. Az is megdöbbentő volt, hogy egy állomásra beérve (talán Palotabozsok volt) vízesővödrök fogadtak minket. A kalauz pedig az állomásfőnökkel karöltve egy vödör vizet zúdított a Bzmot minden egyes kerékre, gondolom hűtés céljából Érdekes, hogy sok helyütt szemmel láthatóan nem szedték fel a síneket. 

Gyújtoványfüvek.

Feked környékén jártam be egy kis szakaszt a falutól délre eső "keresztúton. " Az északi talán még ennél is szebb.  Az út egyes pontjairól szép kilátás nyílik. Ezúttal a Villányi-hegység felé. 

A Baranyai-dombság felé.

Feked határában nem csak a régi kereszteket újítják fel, hanem újakat is állítanak a régiek stílusában. Ezt 2015-ben szentelték fel.

Szelíd lankák.  Vadles mindenütt van. 

A Jakabéczy-kereszt. Itt először 1850-ben állt kereszt. A mostanit 1929-ben állíttatta egy Jakabéczy nevű uradalmi erdész felgyógyulása után, aki itt keveredett súlyos tűzpárbajba orvvadászokkal. Minden régebbi fekedi keresztnek megírják a történetét is, ami kis táblán olvasható.

Legelők, szántók. 

Újabb rálátás Fekedre. 

A Zengő a Mecsekkel. 

Talán ez a gyászbogár.

A környéken

Környékbeli séták.

Legel a gulya Szálka felett

A kunok öröksége,  némi kereszteződéssel, legalábbis ez ma legelfogadottabb álláspont.  

Külkereskedelmünk meghatározó árucikke a 14-19. században. Tíz perces nyomozás után sem tudtam kideríteni, hogy a csaknem félmilliós haza marhaállományból mennyi lehet a szürke marha. 

Távolban a Geresdi-dombság

Nagy - és a táj szépségének szempontjából nem feltétlenül örvendetes-  építkezések zajlanak a Geresdi-dombság legszebb kilátója körül Bátaapátiban, az Apponyi-kilátónál.  A kilátóig vezető még hiányzó 250 méteres szakaszon  aszfaltút épül. A környékre  hozzák a földet és a törmeléket, amit két dózer planíroz el egy elég jelentős nagyságú területen. A szomszéd völgyben pedig hatalmas tarvágással tisztították meg a területet, mintha szőlőtelepítés készülne, de ki tudja mi lesz itt?  

A kilátót ezres nagyságú poloskahad teszi gusztustalanná. 

Végre lányaink is színt vallottak, hogy melyik a kedvenc helyük a környéken. 

Úgyhogy együtt bandukol a család lefelé a zsibriki dombokon. 

Az ősz leglátványosabb virága az őszi kikerics. 

A képen a két leglátványosabb kilátópont: a zsibiki dombok tetején lévő vadles, és az Apponyi-kilátó 

Már erősen alkonyodik, mire visszafelé is megtesszük az utat. 

Alkonyi felhők.

Paks környékén, avagy találkozás régi motorosokkal

Munkám Paksra szólított. Végezve szétnéztem a környéken.

Arra gondoltam, hogy először a Duna ártéri erdejében - de nem a korábban már nálam leszerepelt Imsósi-erdőben - fogok körbenézni. Ha kicsit figyelmesebb vagyok, erről egyből letehettem volna. Ugyanis jól látszik ezen a képen, hogy ahova én betértem, ott egy nyomasztóan homogén telepítés van igazi erdő helyett.

Ezt megtapasztalhattam közelről is, bár itt éppen átkelek egy fokon, ami némileg megtöri a telepítés egyhangúságát.

Nagyjából ilyen volt az utam. Hatalmas dzsuva, még mindig aktív szúnyogsereg.

Ráadásul eredeti elképzelésemmel szemben nem a Dunához értem ki, hanem csak egy kis oldalághoz. Itt legnagyobb meglepetésemre egy öreg pecással akadtam össze. Ennek két pozitív hozadéka volt: 1. Megtudtam, hogy gyerekkorában itt még a "rendes, nagy" Duna folyt, de a mederstabilizációs kőszórások átrendezték a viszonyokat.. 2. Megmutatta a töltésig vezető, többé-kevésbé kitaposott gyalogutat, amin ő természetesen  egy régi Simson S51-gyel érkezett a partra.

Csodás etno-ollalológiai lelet. Egy atipusos bonyhádi fazék, geometrikus-népies motívumokkal.

A Csámpa-patak medre.

A dunakömlődi sípálya. Ez nem vicc! Aki kételkedik, menjen a sielok.hu oldalára. Meglepve látja az ember, hogy a sípályák hossza adatnál 2,5 km szerepel. Mertek nagyot írni, ez fele a Dachstein-gleccser sípályahosszainak!   Facebook oldala szerint 2018 februárjában lehetett itt utoljára síelni. Azóta nem volt elég hó. 

Veierthaler-szőlők, írja az 1868-as kataszteri térkép erről a völgyről.

Ma az egész völgyet Vörösmalom-völgynek nevezik.  A Vörös malom régen a völgy végén volt, nagyjából a mai tó helyén.

Valamiféle homályos emlékeim éltek erről a vidékről. Több helyütt olvastam róla, de fogalmam sem volt, hogy mi fog itt várni. A völgy nagy részén ma szürkemarhákat legeltetnek, de én mindössze két darabot láttam ebből az állatból. Az 1868-as térképen is a völgy jó része községi legelőként szerepel. 

A völgy mélyén biztató füzes.

Ezzel az alacsonyan elágazó, majdnem 600-as fűzzel véget is ért a dendromán kaland a völgyben.

Összetalálkoztam viszont egy újabb Simson S51-es idős úrral, aki egyből leszólított. Mint megtudtam régen vadőr volt, ismeri Kalotás Zsoltot, Farkas Sanyit  meg még egy csomó embert, akit én nem. Az általa irányított beszélgetés  szigorú logikai sorrend nélkül, nagyjából a következőket érintette: 1. Az x-i (itt egy konkrét környékbeli falu lett nevesítve) orvos és mások  koronavírusossága 2. A nyulak betegségei, és egyedszámuk változásai a löszvölgyekben 3. A legszebb löszvölgyek a környéken (Ő a Kanacsi-völgyet nevezte meg, amiről persze én még nem is halottam.) 4. A ragadozók elszaporodása (róka, sakál, egerészölyv)  5. Az üregi nyúl megmentése érdekében tett intézkedései a völgyekben 6. A kóbor macskák és kutyák kártételei 7. Csodás gyógyulásai a svéd csepp által, különös tekintettel a külső sérülésekre és műtéti hegekre 8. A vadon élő állatok által terjesztett fertőző betegségek 9. Mit tesz, mint vadász? (Ma már csak etetget és figyeli a vadakat.) 9. A vadászetika látványos hanyatlása napjainkban 10.Mi volt a mai fogás? ( Egy szép ponty, épp a horgásztótól tartott hazafelé.)  11. A völgy madárvilága, különös tekintettel a gyurgyalagok elköltözésére a költőfalból. 12. Mit bír ki az immunrendszere? (Lényegileg mindent, különösen svéd cseppel.) Szóval tanulságos volt, sok mindent megtanulhattam.

Pofás kis lugas.

A horgásztó.

Bárka és ingatag híd a tavon.

Visszafelé felmegyek a domboldalra.

Fentről tényleg szebb. 

Ezekről a löszvölgyekről írja Voigt Wilfried és  Somay László florisztikai tanulmányában: "Álláspontunk szerint florisztikai szempontból ez az egyik legizgalmasabb hely az egész Pannonicum-ban."

Jó hogy feljöttem, és nem csak a kilátás miatt, hanem mert erre a szép kis virágra akadtam.

Ez az apró vetővirág. Egyből beugrott, hogy Farkas Sanyi Paks határának védett növényei könyvében láttam ezt. Itthon ellenőriztem, tényleg a 10.000 Ft-os védet növény sok példányát láttam meg . 

Farkas Sanyi így ír róla:  "A Vörösmalom-völgyben meglelt erőteljes állománya országos kitekintésben is jelentős florisztikai felfedezés. " További érdekességek a növényről innen.

A költőfal, ahonnan eltűntek a gyurgyalagok,

 

Végül a löszvölgyek térképe Dunakömlőd határában.  Forrás: Voigt Wilfried és  Somay László florisztikai tanulmánya.