2025. március 17., hétfő

Egy délután a platánok városában

Tatát nevezik a "vizek városának", újabban a "biodiverzitás városának" is, de én új nevet adok neki. Platánokkal mindenfelé találkozhatunk itt, ez a négy a Cseke-tó alvégén áll

A városi sétát a nemzeti kastélyprogramban részben felújított Esterházy-kastélyban kezdjük. 

A kastélyban egészen kiváló kiállítás van, majdnem a fraknóival vetekszik az ősgaléria is. Példaként  az itteni legkorábbi családtag, Tamás (1625-1652) portréját látjuk. 

Egy korábbi egyszerű épületet kellett Fellner Jakabnak az uradalmi építésznek kibővítenie, így nincsen itt impozáns lépcsőház. 

A legszebb terem a zöld szalon.

Középen a kastélyt építtető Esterházy Miklós koronaőr (1711-1764).

Fürdőszoba a  portugál azulejok stílusában. 

Barokk kukucska.

Az Esterházyak annyit voltak hadi sátrakban, hogy a kastélyban is divatba jött az ilyen stílusú falfestés.

Az elmaradhatatlan rókavadászat. 

A kis kastély még felújításra vár. Az egész együttesen éreztem  a barokk fantáziát és kreativitást, amit például Gödöllőn nem, ott csak a nagyúri nagyzás dominált. Mindez az uradalmi építészt, Fellner Jakabot  dicséri. 

A melléképületek még a kórházmúlt terheit nyögik, és lerobbant állapotban vannak. A parkot nagyban feldobja, hogy egy patak csörgedezik végig rajta. 

Parkja elég ritkás, de itt is megcsodálhatunk egy elmaradhatatlan, karcsú platánt sok fiatal mellett.

Kis tó, kis grottával. 

A kastély előtti parkrészlet nem lehet túl öreg, mert a 19. század végén itt  egy cukorgyár állt. Ennek ellenére a kép előterében egy hatalmas példány áll. Állhatott ez a cukorgyár udvarán is.

A platánok városában eddig ez az egyetlen listás platán. Közvetlenül az Öreg-tó partján áll. 

Ha már útba esett, akkor megnéztük a vár kiállítását is. Ez is pazar volt. Igen gazdag római kőtár, főleg  Brigetio környékéről származó anyagokból.

A középkori anyag is pazar főkéként vértesszentkereszti faragványokból.

Az emeleti gótikus terem rekonstruált díszkályhával.

Nemzetközileg is számottevő a Brigetioból származó szoba festése. Az 1961-es ásatáskor találtak rá többezer freskótöredékes vakolatdarabra. 30 évi puzzle után összeállt a kép.

Közelebbi kép Párisz ítéletének részlete.

Az Öreg-tó a Gerecse vonulataival.

Schweiger Antal uradalmi szobrász mesterműve külön wikipedia szócikket is kiérdemelt. 

A vár falai mentén.

A vizek városában a különböző tavak közt csordogáló patakok számos malmot hajtottak. A Cifra-malom romos lapátkerekei

Olyan alacsony az Öreg-tó vízszintje, hogy sziklás, homokis partja van. 

Kiálló sziklák és az alvég rengetege.

Itt a hangulatos tóparti sétányon áll a zseniális mérnök-fizikus, Blátthy Ottó Titusz szülőháza. 

A Pötörke-malom

Az Öreg- és Cseke-tavakat összekötő egykori ér medre is csontszáraz. 

A mellékutcákban is elképesztő fasorok platánokkal jegenyékkel. 

Közelítünk a Cseke-tó partján fekvő Angolpark felé. 

A Cseke-tó partján. 

Furcsa, megdőlt platán a tóparton. 

Az Angolpark műromját a főként Bécsben tevékenykedő Charles Moreau tervezte 1803-ban. Ez úttörő építmény volt akkoriban. Bőven jutott erre is vértesszentkereszti....

...római faragvány. 

A nyári lak. 

Listás hárs a nyári lak közelében. 2011-ben már láttam, aztán Szél Győző is megtalálta, és listára került. 

Sok-sok csóka. 

Ezeket a fákat Kazinczy-platánoknak nevezik, mert a jeles irodalmár 1830-as látogatása alkalmával már megcsodálta őket. 2011-ben én a legnagyobbat 5,5m-nek mértem csak, Szél Győző sem talált itt listást.  

Ha Kazinczy tényleg ezeket látta, akkor több mint 200 évesek. Ehhez képest nem nagyok. Annak idején ez vizenyős, forrásokkal tarkított terület volt még, elvileg gyorsan kellett volna nőniük. 

A Kazinczy emlékpad. 

Moreau idejére az oszmán hóditás emlékét már keleti romantika váltotta fel. 

Az alvégre is jut platán bőven. 

A Baji-vízfolyás. 

Lassan alkonyodik. 

Itt az alvégen mocsári ciprusok állnak, közülük kettő listára is került Szél Győző nyomán. 

Az Angolpark grottája. 

Az egykori pálmaház. 

A váron Moreau végzett romantikus hozzáépítéseket. 

Fellner mesterművei esti fényekben. A plébániatemplom...

...és a kastély. 

Tata klassz város,
 

2025. március 11., kedd

40 centin múlik az életed! A Pes-kőn

Régi vágyam teljesült. Remek tavaszi időben néztük meg a gerecsei Pes-kő sziklafalát a barlanggal és a híres sziklaúttal.

Tipikus erdei részlet: a fiatalosban meghagyott öreg, utolsókat rugó tölgy.

A Pes-kőre nem vezet turistaút. Mégis sokan járnak errefelé.

Újabb mutatós tölgy.  

A Pes-kő tetején.
Pes-kő van a Bükkben is, az több mint kétszer olyan magas, mint ez a gerecsei. Annak is van egy barlangja, ami az itteninél sokkal hosszabb. Ott még nem jártam. A pes egyébként ószlávul barlangot (meg kemencét) is.  jelent. 

Tarján falu a sziklaperemről.

A Gerecse még a Pes-kőnél (399m)  is kisebb dombocskái.

Távolabb a Pilis és a Budai-hegyek. Az idő párás, nem látni most messzire. 

A sziklafal és a peremén vezető vékonyka úton juthatunk el a barlangig. 

A barlang hamar összeszűkül...

...bár négykézláb, vagy hasoncsúszva még lehetne benne haladni. 

Bentről kifelé. 

Tömeges a gyöngyike. 

A barlang után az egyre elkeskenyedő sziklaperemen még lehet egy darabig haladni, bár értelme már nem sok van. Egy részen mindössze kb. 40cm-nyi hely marad csak. 

Erdőgazdálkodás.
Az egész azért nem olyan majrés, és nem olyan nagy virtus. Össze se lehet hasonlítani a mecseki Barna-kővel, ahol tényleg nagyon féltem.

Biztos tavaszjel.

Visszafelé.

Kilátópont. 

Somvirág. 

 

2025. március 9., vasárnap

Hosszú út a szovjet laktanyás mélyponttól. A Grassalkovich-kastély Gödöllőn.

Mutatós platán.
Úgy képzeltem, hogy a magyar kastélyok non plus utrája lesz a gödöllői, hiszen a legnagyobb, és  Sissi  és Horthy  kormányzó  királyi rangra is emelte. 

Az ismerkedést a parkkal kezdtük. Amit megnéztünk az a Felső-kert, ami mindig is zárt volt. Az Alsó-kert és az Erzsébet-liget mára már közparkká vált, de nem jutott rá időnk, akárcsak a többi szatellitépítményre.  

Mária Terézia szobra egykor a Hősök terén állt, Zala György alkotása. Helyére 1954-ben Thököly került. A kert legtávolabbi zugában egy Horthy szobor is van. A császárnő egyszer látogatott ide, a kormányzó idején a „nemzet által a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátott … célvagyon” volt, Horthy főként nyaranta töltött is hosszabb időt, 1944-ben horribilis költséggel egy bunkert is építettek a kertben, amit nem kívántunk megtekinteni, időnk se lett volna.

A park disze a Králydombon egy mamutfenyő és a mellette álló pavilon, ami zárva volt.

Kis családunk a kert egyetlen listás fájánál, egy erdei fenyőnél gyülekezik, és kérésemre a dendrománoktól elvárt "hódoló" testtartást igyekezett felvenni. 

Japánakác. 

A mammutfenyőt heroikus munkával, talajba injektálással és egyebekkel igyekeznek megmenteni.  Koronája már ritkás. A fa nem megközelíthető, de nem is listás. 

A  pavilon a kert egyetlen barokk építménye, ami túlélte az 1945 utáni "turbolens időket". 

Március első napjaiban a kert még fakó volt. Nekem némi csalódást is okozott. Én 1980-as években egyszer már járta a közelében. Akkor még borzasztóan nézett ki, tele volt mindenféle igénytelen építménnyel, amik részint a szovjet laktanyához, részint a szociális otthonhoz tartoztak. 

Szép magas, karcsú kőris. A kép szélén látszik néhány állatforma LED-sor, ami a "Fénypompás Kastélypark-Erzsébet királyné fénykertje Gödöllőn" külön belépős rendezvényhez kapcsolódik. Ennek ízlésvilágán lehet vitatkozni, de az biztos, hogy Sissi idején még nem volt LED, elektromos világítás se sok helyen. 

A franciakert barokk díszeiből semmi nem maradt meg. Sámson szobra is az épületen van. Talán még Prága hatására barokk szobrok tobzódását reméltem, de be kellett érnem ennyivel. 

Egy-két kép a kastélyból.

Mária Terézia népes családjával. 

Az építtető. 

Kisebb templomnak is elmegy a kápolna. 

A lakosztályok nagy része a Monarchiás időket idézi. 


A nagyterem.

Nagyon kevés barokk freskó maradt meg, azok is eldugva. 

Az 1872-es falkavadászatra gyűlnek a férfiak. Az udvari festő idealizált képével szemben nekem egyből beugrottak Izabella hercegnő fényképei a béllyei falkavadászatokról.   

A kastélyban ma a húzónév Sissi.  Zichy Mihály sem fogta vissza magát, amikor a királynőt Deák ravatalánál ábrázolta. Eszembe is jutott a fiatal Lukács György még a "bekattanás előtt" írt esszéje, amiben először vette górcső alá azt, hogy az unalmas és bűnökkel terhelt  Ferenc József ellenében mikét tolta a propaganda az izgalmas és titokzatos Sissit előtérbe, és ez hogy erősödött fel a "turini remete" halála után, amikor Sissy halottkultuszával igyekeztek az egyre burjánzóbb Kossuth-kultuszt ellensúlyozni. 

A főbejárat őrzői. 

Hát ennyi.