 |
| Indulás Keselyűstől. Fázósan kucorognak fészkükben a gólyák kicsinyeikkel a hajnali esőben. Sokat vívódtam, hogy érdemes-e ilyen időben elindulnom egyáltalán, de már szinte elvonási tüneteim voltak. Alig haladtam a töltésen pár száz métert, hamarosan megjelent egy fekete gólya is, és jó pár kört tett a magasban. Ekkor az esőben még nem nagyon gondolhattam a fotózásra, mindenesetre jó jelenek tekintettem. |
 | |
| Eléggé céltalanul indultam el. Aztán feltűntek a töltés mentén a véresszájú rókák, sőt mégegy aranysakál is. Rögtön éreztem, hogy itt érdemes egy kicsit körbenézni.Ezt találtam. A rókák és a sakál elég nagy rendetlenséget hagytak magukután. Mindenfelé belek és belsőségek hevertek. |
 | ||
| A szarvas combját és a lágy részeket kezdték ki először. Kerestem egy jó helyet, abban bíztam, hogy a sakál visszatér, és lefényképezhetem. Majd fél órát gubbasztottam rejtekemben az esőben, de nem jött vissza, és más se kapott rá kedvet. |
 |
| A szarvas simán A-s kategóriájú lenne, ha nem kezdték volna ki a dögevők. De vajon mitől pusztult el? |
 | |
| Dögevők ugyan nem jöttek. de a magasban egyszer megjelent egy fekete gólya, talán pont az, amelyiket már Keselyűsnél is láttam. |
 |
| Közben elállt az eső, és a rét végében lévő nyárfák új kalandra csábítottak. |
 |
| A Zátony-tava rész pereméhez értem. Ez a rész mélyebb, vizenyős rétek, tavak és ligetek sűrű szövevénye. Az egyik ligetben nagy nyárfák álltak. A baloldali 605 cm-es, a jobboldali is majdnem listás. |
 | |
| Közevetlenül mellettük egy 630 cm-es, szorosan összenőve egy másikkal. |
 |
| Egy kis tó állta utamat. Ugyan hívott az ismeretlen vidék tovább, de nem akartam tovább menni. A világért sem szerettem volna zavarni egy esetlegesen fekete gólyás területen. Ekkor még közel voltam a töltéshez, tisztán hallható volt az autók hangja. |
 |
| Vissza Keselyűsnek, megnéztem, hogy áll most az Ásás-Duna. Van benne víz jócskán. |
