 |
| Böhm 1770-es évekbeli térképén már szerepel a tó, mint ingoványos terület. A tó tehát a Duna egyik igen régi morotvatava lehet. A déli végétől ekkor még egy ér tartott a Sárvíz felé. Böhm zöld vonallal jelzi azt a határt, ameddig a Duna ártere tart, a Kapszeg- tó ebbe teljesen beleesik. Ekkoriban tehát még sokat frissülhetett a vize. Magas partján húzódik a Buda felé vezető út a 18.században, itt tartott a limes is észak felé, akárcsak ma a 6-os út |
 |
| Schnemann 1818-as térképén is szerepel a tó. A szomszédos erdőség neve is még egy évszázadig fennmaradt: Itsei-erdő. Ma az erdő helyén már szántóföldek vannak. |
 |
| A Kapszeg-tó név a megyei levéltár térképein Kecse Ferenc 1842-es mappáján szerepel először. A Gemenchez nagyon közeli területet a taplósi résztől alig 3 km választja el. A 19.sz. legvégén azonban a vasúti töltést beékelték a tó és a Gemenc közé. Újabban az M9-es és az M6-os autópálya fogja keretbe. Ez a 6-os főúttal kiegészülve teljesen izolálja a területet. |
 |
| A 156 ha-os terület 2006 óta országos természetvédelmi terület. Értékeiről itt találunk Kalotás Zsolttól egy értékes cikket. |
 |
| A tó a vörös kereszt felől.Elég brutális, de a gémtelepéről elhíresült területet keresztülvágja egy nagyfeszültségi távvezeték. |
 |
| Növényritkaságot nem találtam a tó melletti kaszálón. A képen látható réti kakukszekfű sem számít annak. |
 |
| A mocsári nőszirom ennek a tónak a partján is tömeges |
 |
| A tó teljes területét áthatolhatatlan nádas borítja. |
 |
| A tó belseje egy vékony töltésen közelíthető csak meg, de ezen sem lehet 150m-nél mélyebbre hatolni. Az északi részen levő költési helyeket nem szabad ilyenkor megközelíteni. Kétéltűek, szitakötők garmadája. A gazdag madárvilágra csak a madárdal utalt, de ezek is inkább énekes madarak voltak. |
