Szekszárdi tótúra

Ezzel a barátságos tekintetével hívogatom egy érdekes körútra olvasóimat.  Ez ugyan nem kifejezetten vízi állat, de lesz olyan is. 

Három Szekszárd körüli tavat járunk körbe.  Én kerékpárral 3 óra alatt végigtekertem, és ebben még a hazaút is benne volt. Cs jelöli a Csörge-tavat, B a felhagyott bányatavat, T pedig a Tatos-tavat. 

Kétségtelenül a Csörge-tó a leglátogatottabb. 

Azt lehet mondani, hogy egyre népszerűbb. Néhány autós egészen a fövenyig hajt. Érdemes lenne a  terület sorompóval lezárni.

Népszerűségét tovább fokozza,  hogy nemrégben a város két ilyen pihenő alkalmatosságot is elhelyezett, sőt számos szemétgyűjtőt is, miután a környéket kitakarították. Sajnos arra nem lehet számítani hogy a lakosság  magával is viszi a szemetet, reménykedjünk, hogy legalább a megfelelő helyre teszik. 

Második helyszínünk egy kavicsbánya tó. Ha jól tudom, három nagy bányagödör volt itt.  Az egyikben a már több mint egy évtizede lezárt városi szeméttelep lett kialakítva, amit azóta be is temettek. A legnagyobbat elöntötte a víz, de itt ma is van termelés, ez elzárt terület . A harmadik gödörben is feltört a víz, ezt  sorsára hagyták. Egy évtizede jártam itt utoljára. Az egykori fövenyes partnak nyoma sincs, mindent benőtt a gyalogakác. Itt már nem fog fürdőzni senki.  Egy pecás hely van, amit rendszeresen látogatnak is, itt persze van szemét is bőven. A vigasztalan környezet ellenére itt találtam a legértékesebb látnivalókat annak ellenére, hogy a terület semmiféle védettség alatt sincs. 

A Tatos-tó alig ismert  Szekszárdon. Tíz éve nem jártam itt sem.
A folyószabályozások idején ezt is megpróbálták kiszárítani és szántófölddé alakítani, mint az Ózsák-tavat, de ez makacsabbul ellenállt. Ma is nedves rét és nádas borítja nagy részét. Tíz éve még csillogó vízfelületeket is láttam, de most nem jártam azokon a részeken. Most vizet posványos, mocsaras formában, csak a területet átszellő szárítócsatornában láttam. Tíz éve  itt még egy sor vadászati létesítmény volt, most már  romjaiban láttam ezeket. 

Natura 2000-es terület. Sok bibicet hallottam és láttam, akárcsak tíz éve.  Valószínűleg költ is itt. A bányató és a Tatos-tó hangulatához azért képzeljük hozzá azt is, hogy 100-200 m-re  (vagy esetenként még közelebb) egy autópálya is elhúz, aminek hangja számomra egy idő után idegesítő lesz. A vadvilágot talán ez kevésbé zavarja.        

Mindhárom tó gazdag szitakötőkben. A pontos fajlistához sok türelem és a szakismeret kéne. Nekem egyik sincs, úgyhogy megyünk máris más rovarokhoz. (Persze azokhoz sem értek.) 

Lepkék, bogarak is nagy számban. Itt most Atalanta lepke és virágbogár képviseli ezeket.  

Mocsári teknős (valami nagyon furcsa "izével" a hátán) a hüllők képviseletében. 

Mindhárom helyen van mocsári nőszirom.

Ilyent csak a Csörge-tónál lehet fényképezni, mert ott ültettek  hársfákat, amikor az még felkapott fürdőtó volt. 

Molnárkák násza a Csörge-tavon.

Vizi madarak fészkelőhelyként elsősorban a Tatos-tó jön számításba. Nem tudom, hogy kócsagok fészkelnek-e ott. Bibicet viszont tíz éve nagy számba láttam ott,  most is folyamatosan hallottam jellegzetes hangjukat,  illetve láttam néhányat elhúzni, valamint környékbeli földeken kaparászni. 

Lassan félezer gemenci utam során eddig csak egyetlen egyszer  láttam hódot, itt a tavaknál meg mindjárt belebotlok egybe. 

Ma már nem számít ritkaságnak, mégis elcsodálkoztam azon, hogy ilyen környezetben találkozom vele ráadásul fényes nappal,

 A legnagyobb szenzáció kétségtelenül a fokozottan védett, mára már milliós értékűnek ítélt cigányrécék felfedezése volt.

A szólóban lévő magányos hím  mellett egy pár is úszott a bányató vizében, ami akár a költés előjele is lehet. 

Sok mindent rejthet a tiszta tó vize is. 

Molnárkák itt is. 

Növényritkaságot nem találtam, a réti kakukkszegfű sem számít annak. 

Ha már kakukkszegfű, akkor jöjjön maga a kakukk is. 

A Tatos-tó mélye felől gólya húz el Őcsény felé. 

A három tavat szántóföldek veszik körül, ahol a terület tipikus állatai is lencsevégre kerülnek.  

Vele kezdtünk, vele búcsúzunk.