|
| Újabb kastélyparkot látogattunk meg. |
|
| Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872–1875 között. Lényegében ekkor kapta mai arculatát. |
|
|
A kastély főbejárata előtt publikus kert. (A nyuszimotort egyelőre nem hozza/viszi senki.) |
|
| A belépőjegy vásárlása és a nívós Beethoven-kiállítás után indítsunk két különleges bükk fajtával, ez a szeldelt levelű. |
|
| Ez meg a szomorú (pendula), csüngő ágaival. |
|
| A publikus parkrészben van a japán akácnak is egy "szomorú" (pendula) változata. |
|
| Egy óramutató járásával ellentétes körutat tettünk a parkban. Figyelemreméltó ostorfa. |
|
| A mellette lévő kislevelű hárs valószínűleg azon fák közé tartozott, amit Brunszvik Teréz idején ültettek az 1790-es évek végén: „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tag nevét viselte…".Ezt nevezte Teréz „hársfakörönd-köztársaságnak”, és minden fát egy neves (általában rokon) személyről nevezett el. Beethoven is kapott egy fát. [Idézett innen, itt egyben a kastély a park történetéről is olvashatunk.] |
|
| Többi társa már nincs meg. Ez sincs túl jó állapotban, de a hársakban hatalmas vitalistás van. |
|
| A kastély tavát a 19. század elején alakították ki. |
|
| Ekkor készült a híd is, ami alatt ma már nem folyik semmi. |
|
| Megdőlt tölgyek a parton. |
|
| A sziget első figyelemreméltó fája ez a kettős kőris. |
|
| A park legnépszerűbb fája ez a mocsárciprus. |
|
| Amíg Torma Zoli nem talált egy egész fasort ilyen fákból Fertőd határában, ez volt a legnagyobb ismert mocsárciprus az országban. Most a harmadik lehet, ha megtartotta gyarapodási ütemét. |
|
| A dzsungelszerű sziget tele van dupla- vagy triplatörzsű figyelemreméltó, "határesetekkel", "nem meggyőző" fákkal. Közülük két vadgesztenye és egy fekete dió rajta van a Pósfai -listán. |
 |
| Például ez a gesztenye is listás. |
 |
| Kilátás a sziget csúcsáról. |
 |
| A sziget csúcsán áll egy nagy platán. Érdekes, hogy itt is állítólag 19. század eleji telepítések a platánok, még sincs listás méretű. |
 |
| A zene óriása. Én stílusa alapján 1970-es évekbelinek gondoltam a szobrot, de jó nagyot tévedtem, mert 1927-ben a halálának centenáriumára faragta Pásztor János. |
 |
| A tóból kivezető malomárok mellett hangulatos sétát tehetünk. |
 |
| A malomárok. |
 |
| A Vöröskúti-réten már csak egy-egy ösvényt vágnak, itt a természet már az úr. Turista alig jár. |
 |
| Visszaérve a park tó melletti részéhez, szembe találjuk magunkat a park legfantasztikusabb fájával, az öreg tölggyel. Erről több adat is van a Pósfai-listán. |
 |
| Növekedési és pusztulási tendenciáit figyelve (lassan ez utóbbi a domináns) talán éppen eléri majd kimúlásakor a 7m-es kerületet. |
 |
| Két fiatal trónkövetelő, mindkettő listás. |
 |
| A Brunszvik család jóvoltából nívós barokk alkotások a kastély mellett... |
 |
| ...illetve a kastéllyal egybeépült templomon. A templom pünkösdvasárnap, turista-túltengés alatt is zárva, barokk freskói majd máskor, vagy soha. (Ez egy ilyen ország.) |
