 |
| Portugália egy kiemelkedő turisztikai látnivalója a sintrai királyi kastély, amelyet egy széleskörű szavazáson a portugálok beválasztottak "Portgália 7 csodája" közé, és az UNESCO Világörökségnek is része. |
 |
| Sintra városból hosszú szerpentinen visz fel a busz a kastély előtti parkolóig, ahonnan még 12 perc, végig felfelé tartó sétával érünk fel a kastélyhoz. (Persze lehet kisbusszal is menni, de nem érdemes.) |
 |
| A parkot 1840 táján, a kastély építésének az idején kezdték el betelepíteni mindenféle egzotikus fákkal, főként a sequoia nemzetség fajaival, (ezek közül is főként tengerparti mamutfenyővel) hamisciprusokkal, tujákkal (főként óriástujákkal) , japán szugifenyőkkel. |
 |
| A fenti fajlistából is látható, hogy a párás, fagymentes helyeket kedvelő örökzöld növények érzik itt jól magukat. Én nagy naivan valami kopár mediterrán tájra számítottam a kastély körül, és nem egy buja örökzöld erdőre. |
 | |||
Nem gondoltam arra, hogy itt az éghajlat inkább óceáni, főként 500m magasan.
|
 |
| Lisszabonból ragyogó napsütésben indultunk el egy HÉV-szerű (bár annál modernebb) szerelvénnyel Sintraba, és nagy csalódásként éltem meg kezdetben, hogy a kastélyt rejtő hegy felhőbe, ködbe burkolózott. |
 |
| El kell azonban ismerni, hogy ködből és buja zöld erdőből apránként kibontakozó monumentális épület rendkívül hatásos. |
 |
| A kastélyt II. Ferdinánd király építette. Az épületkomplexum tervezője pedig a német Wilhelm Ludwig von Eschwege bányamérnök (1777–1855) volt, aki korábban vasműveket és bányalétesítményeket tervezett Braziliában és Portugáliában, ilyen jellegű és nagyszabású épülettel se korábban se később nem bízta meg senki. ( Lehet, hogy ettől is lett ennyire eredeti?) A Pena-kastély különböző historizáló építészeti stílusokat ötvöz: a neoreneszánszt , a neogótikust , neomanuelint (a manuelin a késő gótika portugál nemzeti változata ) és a mórt. Ráadásul egy középkori kolostort is magába olvaszt. A 2000-ben befejezett felújítás során helyreállították eredeti élénk színű festését is, amivel határozottan hundertwasseres stílusa lett, azaz elmondhatjuk, hogy némileg évszázadokkal megelőzte korát. |
 |
| Triton szobra az egyik főkapu felett. |
 |
| Kilátás a kastély teraszáról. A horizonton felsejlik egy nagyobb város a ködben. Sintra városkája (bemutatását lásd később) egy hegyek közt megbújó üdülővároska, ami a tízezres lakosságszámot sem éri el. A közigazgatási határa azonban óriás, és magába olvaszt olyan városrészeket hatalmas lakótelepekkel, amelyet az ember inkább gondolna lisszaboni külvárosának. Papíron így 320 ezer lakosa van. |
 |
| Sintra lett a névadója a hegységnek is, amelynek kőzete a gránit, ami hatalmas sziklatömbök formájában megjelenik a felszínen is. |
 |
| Az egyik ilyen gránitsziklán helyezték el a Harcos szobrát is az 1848-ban, kétszeres életnagyságban. |
 |
| A kastélyban tett látogatás során rögtön szembetaláljuk magunkat II. Ferdinánd szobrával. Magyar vonatkozásai révén érdemes róla egy-két szót ejtenünk. Édesanyja ugyanis Koháry Mária Antónia volt, aki a Bécshez erősen kötődő, nagy vagyonú felvidéki ősi magyar család szépségéről és műveltségéről elhíresült ( az első magyar zeneszerzőnőnek is tartják) tagja volt. Nem véletlen tehát, hogy az igen előkelő német Coburg családból sikerült Ferdinánd György Ágoston herceg személyében férjet találni számára. Egy öröklési megállapodás révén gyermekeik a Coburg-Koháry családnevet vették fel. |
 |
| A Coburg-Koháry család igen sikeres lett. Nem csak a portugál és a bolgár királyi címet szerezték meg, hanem Belgiumban mind a mai napig regnáló család ősei közt is ott találjuk őket. II. Ferdinánd valószínűleg a magyar kultúrával is érintkezésbe kerülhetett, hiszen gyermekkora egy részét a család felvidéki birtokain töltötte, majd 1836-ban elvette az özvegy II. Mária portugál királynőt, így lett ő portugál király 1837-1853 közt. Jó és nagy királyként tartják őt számon, de mindenképpen Portugália hanyatló korszakának volt már uralkodója. Porugália1822-ben elveszítette ékkövét Braziliát, a polgárosodás lassan haladt, és a 17. század óta sorvadó birodalom lassan Európa elmaradott perifériájára sodródott. Ilyen feltételek közt nagy luxus volt egy ilyen komplexum felhúzása. |
A |
| A kastély magja egy jeromosrendi kolostor volt, amit a 16. század elején alapítottak a portugál királyok. |
 |
| Az egykori kolostortemplomból kastélykápolna lett. A kápolna a manuelin stílus szép emléke. |
 |
A templom kiemelkedő művészi értéke az 1529 - 1532 között alabástromból készült főoltár. Mestere a francia származású szobrász, Nicolas de Chanterenne volt, aki főként az akkoriban hatalma csúcsán lévő Portugáliában alkotott.
|
 |
| Az egykori káptalanteremből alakították ki az ebédlőt. |
 |
| A kastély új szárnyaiban már jelentősen nagyobb termek épültek. |
 |
| Nagyobb fogadások helyszíne volt a Szarvas-terem. |
 |
| A kastély két udvarát összekötő díszkapu mór stílusban épült meg. |
 |
| Lassan oszlik a köd. |
 |
| A ködből előbújik a szomszéd hegyen a mórok által a 9-10. században emelt erőd. Portugáliát a 12. században szabadították fel a mór uralom alól. |
 |
| A köd feloszlásával kis túrát tettünk a parkban. Hatalmas tengerparti mamutfenyők. |
 |
| Fél órás sétával a Pena-hegység legmagasabb pontján álló Öreg-kereszthez kapaszkodtunk fel. |
 |
| Egy kút. |
 |
| Ez talán egy óriási magnóliaféle lehet. |
 |
| Gránitos kőzetben nem jellemzőek a barlangok, de itt mégis több kisebb üreg nyílik. |
 |
| A park szikláival, dús zöld növényzetével, megfelelő gondozottságával lenyűgöző hatást gyakorolt rám. |
 |
| Tipikus. |
 |
| A kereszt a Sintra-hegység legmagasabb pontján, 529m magasan áll. |
 |
| A manuelin stílusú kereszt elődjét még középkorban állították itt a hegyen, de természetesen többször meg kellett újítani. |
 |
| Szépen rálátni a kastélyra is innen. |
 |
| Idelátszik az óceán is. |
 |
| Visszafelé még egyszer megcsodálhatjuk a tengerparti mamutfenyőket... |
 |
| ...és az éppen virágzó bokrokat. |
