Szünetelés az Adrián: 2. A Krka folyó felső szakaszánál

A Roski-vízesés részlete.
         A Krka egy rövid, de bővizű horvát karsztfolyó.  A 72 km-es útja alatt 7 nagyobb vízesésrendszeren bukik alá.   Ezek közül a leghíresebb a Skradinski buk (46 m magas) , amit korábban már bemutattam. A maradék hat vízesés közül egyet teljesen egy vízerőmű hasznosít, a forráshoz legközelebbi kettő pedig nehezen megközelíthető.  Most a maradék kettő bemutatása következik. 

Első megállóhelyünkön Ivosevci mellett mindjárt a legnagyobbat nézhetjük meg. 

Ferenc József 1875-ben szintén  járt itt, amiről két évtized múlva táblával is megemlékeztek. 

A Manojlovac, a Krka legmagasabb vízesése. 

A Manojlovac felső lépcsője 28 m-es. 

Az  alsó lépcső  32 m-es.

120 m-es meredek ereszkedéssel leérhetünk a folyó partjára, a két lépcső közé.

 A felső lépcsőhöz tudunk közelebb menni . 

Egy kilátópont, ahol az alsó lépcső közelébe érhetünk.

Egy öreg malom romjain keresztül közlekedünk.

Ennél közelebb nem jutunk.

Néhány kisebb barlangba is bekukkantunk. 

A

A Krka nagy kanyarjáig haladunk felfelé a sziklaperemen. 

Ilyen jól kiépített útvonalakon tudunk haladni.

Őszi krókuszok, vagy mi a manók. 

Helyenként tömegesen.

Sziklaperem, szép időnk volt. 

Néha rálátunk a folyóra. 

Szépröptű keselyűkben reménykedtem ismét, de ez lett a legszebb állat, ami láttam. 

A természeti látnivalók mellett  kulturális látnivalók is akadnak a Krka Nemzeti Parkban. Van két kolostor, több várrom, számtalan malom, és itt találhatók a római korból Burnum város romjai, amiből a leglátványosabb a 6000 fős amfiteátrum maradványa, ami azért maradhatott fenn ennyire, mert a sziklába vájták. Akusztikája ma is páratlan. 

Az amfiteátrum bejárata. 

A Krka partján, a Roski-vízeséshez megyünk le. 

Őszi fények 

A 26m magas Roski-vízesés...

....és környezete. 

Mindenfelé folynak a vizek.

Malmok, sziklák.  

A mosógép ősei.

Hagyományos malmok.

A malomcsatorna vízesései. 

A malomcsatorna és a folyó szétválása. 

120 m mászunk felelé a meredek sziklafalon rengeteg lépcsőn, hogy rálássunk az Ogrlice nevű hatalmas mésztufa lépcsőkre...

...és a Krka szurdokára. 

Ogrlice feletti hídon. 

Az Ogrlice partján. 

Harangvirág. 

Végül a Krka kolostornál zárjuk a napunkat. 

Ez Horvátország legjelentősebb szerb ortodox kolostora. Korát illetően sincs egyetértés a szerb és a horvát történészek közt, tehát a XIV.sz.-i és a XVI. sz.-i eredet is egyaránt szóbajön. Ma itt szeminárium is működik. 

A belsőben nemrég élénk színekkel restaurálták a falképeket. Az ortodoxoknál a restaurálás is egy kicsit mást jelent. 

Az ikonosztáz királykapuja. 

Az ikonosztáz. Szívesen látják - és ami ma már nagy szó Horvátországban - belépőjegy nélkül fogadják a látogatókat. 

A kolostor udvara.  

Kertek és egy halastó a kolostor mellett. 

A napi élet ritmusát nem harangok kongatása, hanem ennek fának a megütési hangja szabályozza. 

Vélhetően évszázados keleti ostorfák vezetnek a kertbe. A gazdasági épületekben élénk munka zajlik, a kései szőlőpréselés jellegzetes illata terjeng. 

A Krka partja kis csónakkikötővel. Idilli vidék, amint az egy kolostorhoz illik.