 |
| Mariborban elsősorban azért álltunk meg, hogy megnézzük a világ legrégibb, még ma is termő szőlőtökéjét. |
 |
| Egy 17.századi metszeten már ábrázolják ezen a Dráva parti házon a lugast. Írások is tudósítanak róla, sőt tudományos vizsgálatok is megerősítették (állítólag), hogy ez a lugas legalább 400 éves. Az itteniek a világ legöregebb szőlőtőkéjének mondják, így került be a Guinness Rekordok Könyvébe is. |
 |
| Szemmel láthatóan jó termés ígérkezik az idén. Velem ellentétben itt sikerült megfogni a lugasban a peronoszpórát. |
 |
| A szőlő fajtájára nézve egy jellegzetesen helyi, a neve zametovka. Kései érésű, október előtt nem szüretelik. Boráról eltérőek a vélemények. Vörös szőlőfaj, de nem ad mélyvörös bort, inkább csak olyan schillerfélét. Ritkán ér el magas cukorfokot, és borát egyesek kifejezeten savasnak tartják. Mások azt mondják, jó évjáratokban gazdag ízvilágú, jó bort ad. Szlovéniában ma is termesztik, de inkább csak házasításhoz használják. Erről a lugasról évente mintegy 25 liter bort készítenek. A negyed literes, exkluzív palackok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Pápák, államfők, hírességek kapják ajándékba. A The Telegraph szakírójának egyszer sikerült egy palackot szereznie ebből, és gyakorlatilag ihatatlannak minősítette. |
 |
| Maribor ugyan Szlovénia második legnagyobb városa, mégis kisvárosias jellege van. A város határában a Pohorje hegyei ugyan az 1400m-es magasságot sem érik el, mégis számos sípályának adnak otthont. A Zsidó-torony mellett elnézve látunk is ilyeneket a hegyoldalban. |
 |
| A török portyák rendszeresen elérték már a XV. századtól is. (Mátyás királynak a törökökkel kötött békeszerződésében is szerepelt, hogy a török csapatok szabad átvonulást kapnak Stájerország felé.) Így aztán komoly erődítéseket kellett építeni. A képen a Dráva parton álló Vizibástyát látjuk. |
 |
| A monarchiás időkben készült el a Dráva régi hidja. |
 |
| A Zsidó-torony mellett a várfalba beépülve találjuk a gótikus zsinagógát, amely Európa kevés fennmaradt középkori zsinagógáinak egyike. A város középkori kereskedelmi és pénzügyi fejlettségét bizonyítja, hogy jelentős zsidó közösség élt itt a németek mellett. A város a Monarchiához tartozva még 1918-ban is 80% feletti német többséggel bírt. Ha most ehhez hozzátesszük, hogy már a Szerb-Horváth-Szlovén Királyságban 1921-re németek arány 20%-ra, majd 1931-re 8%-ra csökkent, akkor itt is átérezhetjük a közép-európai népek nyomorúságait.. Persze a történet itt még nem ért véget. Hitler ugyanis mint "német várost" a III. Birodalomhoz csatolta, amin Tito úgy állt bosszút, hogy még Klagenfurtot is megszállta 1945-ben. |
 |
| Szerencsére ezek a nehéz idők elmúltak már, akárcsak a 18. századi pestisjárvány, amelynek emlékére ezt a szoborcsoportot emelték a főtéren. |
 |
| A dóm melletti kis téren hatalmas ginkgora leszünk figyelmesek. |
 |
| Nálunk ez listás lenne. |
 |
| Ezzel a szép Madonnával búcsúzunk is a kellemes kisvárostól. |
