A Loibl/Ljubelj-hágó

A Karavankák az Alpok egyik leghosszabb hegylánca, amely 120km hosszan húzódik Ausztria és Szlovénia határán. Ennek a masszív falnak három fontos hágója volt, ezek közül talán  a legfontosabb a Klagenfurt- Laibach (Ljublana) útvonalba eső Loibl. A múlt idő azért indokolt, mert ma a vasúti és közúti forgalom nagyrészt  alagutakon keresztül zajlik. 

A hágó szlovén oldalán egy kis település alakult ki, aminek éke a középkori Szent Anna templom. 

A templom mintegy 1000m magasan van, azon a részen, ahol a hágó felé az utolsó nagyon meredek,  350m szintemelkedésű  3km-es rész következik. 

A környéken 2000-es hegyek dominálnak. Baloldalon a Loibler Baba /Kosutica (1968 m) és a Hochturm /Veliki Vhr (2088m) . 

A templom a szentély felől, mögötte a Begunjscica (2066m). 

A hágót ma már nem használják, mert  megépült itt a Karavankák legkorábbi alagútja, nem messze a templomtól. Ez adja az eredeti hágó nagy varázsát is, mert csak gyalogosan járható út vezet fel hozzá, és azt még a monarchia korának határkövei és építményei szegélyezik. A rekkenő hőségben,  időzavarral küszködve a 350m szintemelkedésű meredek szakaszhoz nem volt erőnk. 

Az első alagút hadi okokból épült meg 1943-ban a karintiai SS parancsnok utasítására, a Német Birodalom és a megszállt Jugoszlávia közti kapcsolatot biztosítandó. Az alagút építéséhez a mauthauseni láger egyik alegységeként,   a szlovén és az osztrák oldalon is egy-egy közös igazgatású koncentrációs tábor épült,  ahol főként politikai- és hadifoglyok dolgoztak. A kápói feladatokat osztrák és német köztörvényesek látták el. 

A két táborban együtt mintegy 2000 fogoly volt. A nagyobb tábor a szlovén oldalon feküdt. 

A tábor két vezetőjét a háború után kivégezték, orvosát - aki benzines injekciókkal végzett a túlságosan  legyengült foglyokkal-  életfogytiglanira ítélték. Az ötvenes években amnesztiát kapott, és még hosszú évekig dolgozott a klagenfurti kórházban. 

Az erőltetett tempónak köszönhetően, magas halálozási rátával, 8 hónap alatt elkészült a csaknem 2km hosszú  szűk alagút. Ezt Tito a háború utáni években bezáratta. A politikai enyhülés hatására az 1960-as években kétsávosra bővítették, és megnyitották a határforgalom számára. Ezzel együtt az eredeti hágót lezárták a közforgalom elől. 

Ma ezernyi virág nyílik a koncentrációs tábor egykori területén.