 |
| Bölcske mellett egy izgalmas, sok szigetből álló vízi világ terül el, amit régen malátoknak neveztek az itteniek. |
 |
| Nem kevesebb, mint 11 sziget van itt ezen katalógus szerint. |
 |
| A képen a keresztgát által kialakított öböl, meredek partján hatalmas nyárfával. Az EU-s szigetkatalógusban olvasható nevek nem túlságosan informatívak, pl. ilyenek, hogy HU107. Más térképek sem sok nevet említenek itt. A Tolna megye földrajzi nevei (TMFN) c. gyűjteménytől reméltem több támpontot, de meglepő módon itt is inkább csak az összefoglaló nevet, a malátot említik. A malát vizek járta területeken kialakuló ideiglenes, "nem túl komoly" sziget, zátony neve a helyi nyelvjárásban, de füzes, rekettyés, ingoványos területet is jelöl. A bölcskeiek számára az Öreg-sziget bír jelentőséggel, de erről majd később. |
 |
| Ebből is nyilvánvaló, hogy a Bölcske környéki vízrendszer szigetei nem túl idősek. Így ősöreg nyárfásokat nem is remélhetünk itt. Ennek ellenére az egyik partoldalban nagy fekete nyárra akadtam. |
 |
| A terület megközelítésének kulcsa egy hatalmas keresztgát, amiről még lesz szó. A képen ezen haladok, és a holtággá vált egykori ágról készült a kép. |
 |
| A hódok aktivitásának számos jelét látni a keresztgát mentén is. |
 |
| Pecások birodalma. |
 |
| Vizi madarkból semmi. C betűs lepke. |
 |
| Rövid, alig félórás útra volt csak időm. Így csak arra vállalkozhattam, hogy a csónakháztól indulva átvágok egy szigeten ki a nagy Dunáig. |
 |
| Így is számos ágat érintettem közepesnél egész kicsit alacsonyabb vízállásnál. |
 |
| Tipikus. |
 |
| Magán a legnagyobb szigeten (HU107, TMFN: "Malát-erdő, Nagy -sziget) is számos egykori feltöltődött ág nyoma. |
 |
| Homokos fövennyel fogad a nagy Duna. |
 |
| Nyáron idilli fürdőhely lehet. |
 |
| A terület kialakulásában döntő szerepe lehetett a kőszórásoknak, sarkantyúknak. |
 |
| Tipikus. |
 |
| A Nagy-sziget ma intenzív erdőgazdálkodás alatt áll, telepített nemes nyarasokkal és tarvágásokkal. |
 |
| A terület történetével foglalkozott már Szávoszt-Vass Dániel is blogjában. Az ő megállapításai szerint itt is a fő probléma (mint pl. Tolna esetében) a löszös magas part alámosódása volt. Az 1. katonai felmérés térképén (18.század vége) még azt látjuk, hogy a Duna közvetlenül a Bölcske melletti magas part mentén folyik el, pusztítva azt a szőlőkkel és magával a településsel is. Ezért már 1817-ben felmérték a Földvár és Bölcske közti löszpartokat. A cél a Duna elterelése lett a löszpartok alól.l. Ezt természetes folyamatok is elősegítették. A 2. katonai felmérés térképén (19. század közepe) a partokról lemosódó hordalék sárga foltja már megjelent a magas part lábainál, valamint a képbe felülről belógó Alsó-szigetnek a végénél megjelent két kisebb sziget. A 3. katonai felmérés térképén (19. sz. vége) ezeknek a szigeteknek némi átrendeződése figyelhető meg. Ennél is jelentősebb változás, hogy jól látható módon az Öreg-sziget egykor széles Duna-ága gyakorlatilag szinte eltűnt. A szigetet birtokba vették az itteniek, ma is mezőgazdasági terület. |
 |
| A 4. katonai felmérés térképén (1941) már ott látjuk a nagy változásokat hozó keresztgátat. A mögötte kialakuló holtágban a feltöltődés viharos ütemű volt, ma már csak egy vékony ág maradt mögötte. A térképen láthatók azok a kőszórások is, amik további feltöltődést eredményeztek. Az Öreg-sziget egykori sziget mivoltára már csak egy vékony erdősáv utal. Az utolsó térképünkön a terület mai képe látható. Feketével berajzoltam azt a nyúlfarknyi utat, amit megtettem. |
