2022. október 10., hétfő

Kutyasétáltató utak, kutya nélkül

Gyakran felmegyünk a Bartina nyergére. Innen már rálátni a Sárközre.

A Bartina-domb alatt egy elvadult szőlős van, ez kínál egy 1km-es körutat. Rövid kiszakadás a természetbe.

Egy-két pontról rálátni a Felsővárosra meg a Remetére is.

Sokat esett szeptember végén, jöttek-mentek a felhők.

Egyszer most délelőtt vagyok a Batikereszt-kilátóban.

Ilyenkor másként esnek a fények. Még a závodi templomot is lehet látni.

Völgységi dombok.

Szeptember végén még fecskék cikáznak.

A reggelek már ősziesek.

Kilátás a Mausz-kápolna mellől. 2.

3.

4.

A szálkai tározó. 1.

2.

3.

Befonva.

Vonalak.
Tőkések.

Tóparti út.

Őszies hangulat.

Gombaszezon.

Gyapjas tintagomba. Vagy más. Sajnos nem vagyok egy gombaszakértő, pedig annak még valami értelme is lenne.

Rég voltam a Széptölgyesi-tavaknál. Most sem volt érdemes ide lejönni.

Útelágazás. Nehéz szó.

Estébe hajló időben megállok a nemrég felújított Ermel-Vojnits kápolna melett, a bonyhádi kálváriánál.

Maga a kálvária.

A templom a Kálváriáról.

Alkony a Szálkai-tározó felett.

Imádkozó sáska.

A dombokon túl a Sárköz.

Ha a gombákat nem is, de a diót még megismerem.

Régi tanyák elvadult gyümölcsösei.


Memento mori