Seres Milán tudósított arról, hogy már virágzik a védett tarka sáfrány szedresi réten. Ma reggel én is kimentem a rétre, de még nagyon szezon elei a hangulat. Ráadásul a szürke, esős időben az a néhány csenevész, ami már előbújt, ki se nyílt rendesen. |
A helyiek Szedresi-szigetnek nevezik a területet. Jöjjön egy kis történelem. Az 1.katonai felmérés térképén (1780 körül) még nem látjuk Szedrest, hiszen azt Bezerédj István csak az 1830-as években alapította. Az egykori ős-Sárvíz által alámosott magas part- ami a vidék legfőbb jellegzetessége- jól látszik a térképen. A rét helyén ingovány. A Sárvízből már kiindul egy csatorna, ez a Nádor-csatorna, a mai Sió őse. Mellette a Sárvíz szabadon kanyarog még. Medina falu mellett Alsó-Apáti van jelezve, ez mellé települ majd később Szedres. (Térképek: http://mapire.eu//) |
A 2.katonai felmérés idejére (1850 körül) már a Sárvíz is kiegyenesítése is megtörtént. Az ingoványok helyén a kiszáradási folyamatnak megfelelően már ott van az a rét, ahová ma látogattam ki. Szedres is kiépült. Már két Apátipusztát is látunk, az alsót megkülönböztetésül Bözsánpusztaként is szerepeltetik. (Az igazság szerint a név helyesen Bézsán vagy Bésán lenne, a bárói családról kapta a nevét.) Később ezt Alsó-Apátinak nevezik el. Mellette az út mentén kis kereszt jelzi a temetőt, ahová szintén benéztem. 1850 óta itt lényegileg csak két nagy változás történt: Szedres nagyobbra nőt, és Alsó-Apáti (Bézsánpuszta) egy víztorony kivételével teljesen eltűnt. |
A rét.Szemben lévő meredek löszpartletörést ma Cukor-hegynek nevezik a helyiek. |
Mivel túl sok látnivaló nem volt a réten, benéztem a szomszédos kis erdőfoltba, ami Alsó-Apáti egykori temetőjét rejti. |
Tipikus |
A temető meghatározó fái a 19.század végén nagyon népszerűvé váló amerikai eredetű nyugati ostorfák. Lehet, hogy ezek már kivadult példányok, mert jó ideje invazív fajnak számít ez a fa. |
Tipikus. |
Még inkább tipikus. |
A szegényeknek csak egyszerű fakeresztre tellett. Sorsuk a gyorsabb enyészet. |