2015. március 1., vasárnap

Kora tavaszi zsongás a Szekszárdi-dombságban

A Gurovicai-erdőben visszatért már fészkéhez a hollópár. Ahogy elhaladtam a fészkük mellett, a szokásos elterelő körözésékbe kezdtek. Lőttem rájuk egy sorozatot, ez elég jól sikerült. 

A hunyorokat a földrajzi vikarizmus  iskolapéldájának tartják. Ez ma már nincs így, mint ahogy a február-márciusi virágzás is a múlté. A Szekszárdi-dombságban de már a Mecsekben is együtt él a kisvirágú- és az illatos hunyor is, és igaz, hogy február-márciusban tömegesek, de az egész tél folyamán található nyíló példány belőlük. 

Illatos hunyor

A Sötétvölgyben nyílik már a májvirág.

A szúrós csodabogyó termése

Májvirág

Ritka kőzetre akadni a Szekszárdi-dombságban

A Fekete-kútnál lévő szurdok azonban átvágta a löszös rétegeket, és a pannon rétegekig hatolva feltárta a Pannon-tenger üledékes kőzeteinek vékony rétegét. 

Ebből lesz a csillagvirág. A blogarchívumnak hála, rekonstruálható a tavasz története az elmúlt öt évben: Most kb. két héttel vagyunk elmaradva a tavalyi évhez képest, és a jövő héten ebből nem sokat  hozunk be, ha hinni lehet az előrejelzéseknek. Az is igaz, hogy a tavalyi év rekordenyhe volt nálunk. 2013-ban ilyenkor már a bogláros szellőrózsa is nyílt, de utána még kétszer jött kiadós havazás, a legutolsó március 28-án. 2012-ben nagyjából hasonlóan álltunk, mint most, de aztán a nagyon meleg március felpörgetett mindent. 2011-ben pedig még a mostanihoz is két hét lemaradásunk volt. 2010-ben úgy álltunk ilyenkor, mint most.