2011. április 23., szombat

Gemenci túrák Pósfai Györgyékkel: 1.A Kis-Makkos-tó és Grébec

A Kis-Makkos-tó egészen visszahúzódott.
Ma egész napos Gemenc-túrára mentünk Pósfai Györgyékkel.Eredeti célunk
néhány olyan óriás nyár feltérképezése lett volna, amiről Kovács Gábor és
Csontos Péter erdészek tudósítottak, de a Nemzeti Park munkatársai felhívták
figyelmünket arra, hogy a kiszemelt rész éppen fekete gólyás, rétisasos költőhely.
Így helyette főként régebbi fák hitelesítését végeztük el.
A Kis-Makkos-tóról régebbi bejegyzéseim itt és itt vannak.

A tó környékének legnagyobb füze.

A tó másik listás füze.

Bekéredzkedtünk a gemenci kastély udvarába is

Györgynek tűnt fel, hogy milyen hatalmas tiszafák szegélyezik a kastélyt.
A nagyobb 263 cm törzskerületű. Ismerve a tiszafák lassú fejlődését
jóval öregebbek kell, hogy legyenek, mint az 1922-23-ban épült kastély.
A 2.katonai felmérés 1858-as térképén már szerepel a gemenci vadászház
ezen a helyen. Ez mellé ültethették a két fát.  Az 1880 körüli kataszteri
térkép azonban nem tünteti fel a vadászházat, csak a hozzá vezető utat.
Ez a korábbi vadászház tehát elpusztulhatott közben. Ennek helyére
húzhatták fel 1922-23-ban a mostani vadászházat.
ÚJRATÁRGYALVA: A fenti hipotézis megdőlt. Régi fényképek tanúsága
szerint, a fákat is az 1923-as építést követően ültették, de hatalmas iramban
növekednek.

Az erdő mostani virágsztárja a tavaszi tőzike.

A Kis-Makkosnál volt a legtöbb és a legszebb

A Kis-Makkos után a Grébec-Duna északi végének nyárfáit
kerestük fel. Korábbi képek itt.

A szerencsétlen sorsú Grébec-Duna északi felében most alig volt víz.

2011. április 21., csütörtök

2011. április 18., hétfő

A bátai Holt-Duna alsó végénél

Tőzike nyílik a nagy nyárfa alatt

Az egykori vasúti híd pillérei a Holt-Duna mentén. Az 1948-49-ben csaknem megépült
a Bátaszék-Mohács vasútvonal, ami a mohácsi vasművet kapcsolta volna be az
 ország vérkeringésébe. Mint ismeretes, a politika közbeszólt, de a Holt-Dunán
átívelő soha el nem készült híd pillérei ma is állnak. Nagy munkálatok zajlanak
most itt, amelyben ezek a pillérek új szerepet fognak kapni. Részletek itt.

Báta alatt egy hatalmas legelő terül el, ami régebben még szántóföld volt.
A terület neve Böde.

Mindenfelé nyílik a tavaszi tőzike a Holt-Duna menti erdőben

A réti kakukktorma is összefüggő szőnyeget alkotott

A Holt-Duna itt teljesen eljelentéktelenedett kis erecske

A Duna parti halászházak

Nagy kéttörzsű nyár a parton

Felirat

Fachwerk

Rég szerettem volna már egy igazi szép szilt találni. Ennek a méretével nincs
gond, 510cm. Egy kicsit többágú. A Felső-Böde erdejében áll, már Baranya
területén.

Van mivel támaszkodni.

Nagy fekete nyár mutatkozik a Felső-Bödei erdőben

A botom 120 cm. Jóval efölött ágazik sok ágra. 898cm. Impozáns

2011. április 16., szombat

A Veránka-szigeten

Gyökérgubancok a Dunán. Ma a Gemenc Zrt. Veránka-túrájára mentem.
A sziget történetéről itt olvashatunk

Gyökérgubanc 2. Még soha nem jártam a szigeten. 

Gyökérgubanc 3. Bajáról indult a hajónk. 

Hajóroncs a Veránka-szigetnél

Listás nyár a Duna parton, 625 cm

Iszonyatos méretű, kettős törzsű fehér nyár az üdülőközpont
mellett. 923 cm. Itthon kicsit kételekedve nézem, tényleg jól mértem.?
Nem mértem jól, ShG szerint csak 636cm. Biztos fejjel lefelé
olvastam a számokat, de nagyon kellett sietni.

Disznók

Szarvasok

Listás fűz a Vajas-dűlő melletti erdősávban.

A Vajas-dűlő. Nevét onnan kapta, hogy régen a Vajas folyt erre

Egykor Csanádhoz tartozott ez a rész, és legelőnek használták

Ideiglenes tavak a Vajas-dülőn, amik most vannak kiszáradóban

Ígéretes, hatalmas csomoros nyár a rét szélén

Nagy magasságig csomoros nyár, olyan mint egy kólásüveg. Élettelennek
néz ki, közelebbről azonban duzzadó rügyek sokasága látszott.

A Vajas-dülő a nyári gátról. Panorámakép. Még rengeteg listás fa lehet a réten.

Hatalmas eperfa

A Bács-Kiskun megyei önkormányzat üdülőkomplexuma.
A szigeten a másfél órás túra csak rövid ismerkedésre volt jó. Ide mindenképpen
 vissza kell még jönni. Jó kis túra volt!

2011. április 15., péntek

Tatabánya felett

Tata környéki útjaink utolsó állomása a közkedvelt Turul-szobor környékén
volt

A Szelim-barlang különösen a gyerekeknek tetszett

A tatai Öreg-tó és a Derítő a Ranzinger-kilátóból

A Gerecse a Razinger-kilátóból

Az egykori bánya akna felvonójából magas kilátó lett

Gyaloglevelész

2011. április 13., szerda

Tata természeti látnivalói

A Cseke-tó körüli Angolkert listásnak bizonyult hársfája

407 cm az oldalán lévő nagy dudor alatt mérve

Az angolkert távoli szegleteinek természetközeli részén a szellőrózsa
összefüggő szőnyeget alkotott

Egy nyílegyenes, hatalmas tölgy az Angolkert
távoli szögletében

Közel a listás méretekhez

Egy vérbükk a parkból

A Gerecse a Cseke-tóval. Az Angolkert és a tó szabályozásának első terveit az
általam Duna - és Sárvíz szabályozási térképei miatt sokszor idézett
Böhm Ferenc, az Esterházy-uradalom mérnöke készítette el.

Az Angolkertben  külön ismertető tábla szól ezekről a platánokról. A
18.századból származnak, már Kazinczy is megcsodálta őket a legnagyobb
6m-es. Valójában csak 5,5m-es a nagy dudor alatt mérve.

Az Öreg-tó végénél lévő Tófarokban számos karcsú, magas nyárfa
érdemes a figyelemre

Az Öreg-tavat vízzel tápláló Által-ér

A Tófarok panoráma képe

Alkonyi fényben tündöklik a Tófarok füzese

Tőkés réce az alkonyi hullámokon

Alkony az Öreg-tó felett. Szemben a város neves épületeinek sziluettje

A város eddigi egyetlen listás fája a tóparti platán

Szép fa, és különösen jó helyen van.

A Lovas-szikla és egyéb mészkősziklák a gimnázium épülete alatt

A Kélvária-domb mészkősziklái