2018. június 3., vasárnap

Püspökszentlászló és a Hidasi-völgy közt

A szépen felújított kastély Püspökszentlászlón.

25 éve járunk a Vörös Meteor Sportegyesület Bazsarózsa turistaházába. Nem csak az egyesület neve múltidéző, az épület komfortja - pontosabban, komfortnélkülisége- is az. 25 év alatt annyi változás történt, hogy bevezették a vizet az udvar közepéig, (az épületbe nem), kicserélték a padlót az emelet vaságyas közös hálótérben, és kapott két hűtőszekrényt. Jól összeszokott csapatunknak kedves szálláshelye ez, ahová milliónyi emlék köt.
Majdnem teljes csapatunk a turistaház udvarán álló tiszafa előtt.
Ezen a részcsoportképen az előző képről lemaradó Ráczék is rajta vannak.

Indul a 14 km-es túránk a Hidasi-völgy felé.

Erdei részlet.

A Kis-Tóti-völgyön haladunk Pusztabánya felé.

A völgy kis patakja is számos kis vízesésen bukik alá. 

A pusztabányai üveghuták maradványai. A wikipedia kissé elavult cikkét majd a másik blogomon pontosítom.

A Hidasi-völgybe a Betyár-forrásnál érünk be. A forrás vize az előbuggyanás után pár méterrel
kis vízesésen bukik alá, hogy megkezdje rövid útját a Hidasi-patak felé.

A Hidasi-völgyben.

A völgyben 2010-ben mértem meg ezt a bükköt, akkor 393cm volt. Most nem mértem újra, de szemmel láthatóan jó egészségnek örvendve bele kellett, hogy nőjön a listába.

Íme a fa egészében.

Fények játéka.

A völgy másik figyelemre méltó bükkje ez a "támpilléres."

A víz sok kis csorgón bukik alá.

A Hidasi-forrás környéke.

Ez már a Csurgó. A bal oldali rész.

A jobb oldali rész.

A két rész egyben.

A Hidasi-völgyből a Szikla-szurdokon keresztül indulunk el visszafelé. Eddig ebben a szurdokban nem jártam, de kis vize ellenére elég látványos.

A szurdok számos kis vízesése. Nem ilyen aszásos tavasz idején még látványosabb lehet.

Tovább a szurdok oldalában.

Még egy részlet.

Utunk növénysztárja a piros madársisak nevű védett orchideafajta volt. A legszebb példány.

A legszebb példány egy virágja közelről.

A 2. számú példány.

A 3.számú példány.

A 4.számú példány.

A másik megfigyelt orchideafajta a madárfészek kosbor a legkevésbé látványos a nemzettségben.

Még egy védett növény az utunkról, a turbánliliom.

Egyedszámot tekintve természetesen a baracklevelű harangvirágból volt a legtöbb.

Néhány rovar. A gyakori változékony csüngőlepke.

Ezt meg  kis színjátszólepkének nézem.
Akárcsak a szarvasbogarat...

...és a nappali pávaszemet.

A püspökszentlászlói  park újabban szépen gondozott.

A park mögött a Zengő.

Kis tavának lakói békák,,,

... és ékszerteknősök.

2018. május 30., szerda

Május végi kesergő


Soha ilyen gyenge májusom nem volt még. Se egy nagy fa, se egy valamirevaló kosbor. Tíz éve mindig legalább a bogyiszlói orchideásba eljutottam. Az idén még az se. Méltó májusi befejezésként jöjjenek unalmas gemenci bagatellek. Gyöngyházlepke szitakötővel.

Gaz.

Gaz szitakötővel.

Szürke gém végső stádiumban.

Ha már Pósfai György -némileg tán ironikusan- kedvenc madaramnak nevezte a szürke gémet, akkor illik egy ilyen portrét közölöm.Persze itt ne várjunk olyan madár- és fakavalkádot,  mint a belinkelt albumban.

Inkább ő is elhúz.

Egerészölyv.Majd ha egyszer lesz egy szuper fényképezőgépem, nem csak ilyen bridge-gép, akkor ez a felvétel is tűéles lesz.

Erdei pinty tojó.

Valami szitakötő.

Meglepetés a keselyűsi tölgynél, új nevén a G78-asnál. Akár hogy nézem, ez egy sír. Valami öröközld bokrot ültettek rá. A fa tövénél PET-palack, gondolom öntözővíz, és egy mécses. Wartho ihlette meg a gazdát?