Buvat erdejében

A történeti áttekintést indítsuk a szokásos Böhm-térképpel.
A Gemencet ismerőknek rögtön feltűnik, hogy 1772-ben milyen hihetetlenül
közel folyt még a  fő Duna a Decsi-Kis - és Nagy-Holt-Dunákhoz.
Buvat erdeje a Duna és a Holt-Dunák közti rész volt.

Nyolcvan évvel később,  a 2.katonai felmérés idején a Duna még
mindig alig távolodott nyugat felé. Buvat neve helyett az
Ér Tava erdő szerepel.

Ezen az 1890 körül készült térképen viszont már látjuk,
hogy a Duna főmedre milyen ívesen elfajult, és két
nagyobb tavat is maga mögött hagyva erőteljesen
kelet felé vonult.

Nagyobb térképre váltás

A kelet felé nyomulás nyomai ma is látszanak műholdról. Ennek  eredményeként
jött létre a Lidiáknak nevezett morotvatavakkal és az egykori  övzátonyokkal és
a meder helyén kialakult vizenyős rétekkel szabdalt változatos táj, szerdai utunk
helyszíne, ahova a szokásos DDNP és erdőgazdasági egyeztetések után kilátogattunk.

Indulásnak kitekintés a Decsi-Kis-Holt-Dunára

A Pap-fokban most már nincs víz

Érkezés a Lidiakhoz. Érdekes név ez, egyelőre nem tudok semmit az eredetéről

Lidiák 2.

Egy nagy fűz mutatkozik...

Az is, 768 cm. Több törzsű, de magasan ágazik szét. (46 16'20"; 18 53'17")
A Gemencben 2. az országos listán 8. ezzel a mérettel.
Mellette Ács Boróka tanítványom áll, elkísért hajnali utamra
és aki minden osztályok legjobbikába járt.
Iskolánk legjobb biológusa volt, több nagy verseny helyezettje,
számos Gemenccel kapcsolatos cikk szerzője

Lidiák 3. Mennyi hatalmas fűz és nyár lehet itt még?

Kiszáradt tómeder

Megérkeztünk  a Dunához az 1489-es folyamkilométernél

A Grébeci-Duna. Alig van már víz benne

Egy kis ér köti már csak össze a fő Dunával. A Grébeci-Duna figyelmeztető
jelként előrevetíti, hogy mi lesz a kiszáradó Gemenc jövője.
Emberi beavatkozás nélkül ez a szomorú sors vár a Rezéti-Dunára is.
(2011 őszén a kotrási munkálatok elkezdődtek)

Távolban csillan meg már csak a víz

Egykori partján szép füzek, nyárfák. Egy nyár különösen kiemelkedik a  sorból.

Szűken mérve 665. Egy 130cm környékén kinövő ágat is belemére 720 cm.
(46 16' 25"; 18 54' 22")

Ez egykori buvati erdészház  helyének környékén szép eperfák nőnek.
A vaddisznók élnek-halnak finom gyümölcséért, és szép tisztára tapossák a
környéket.

Zátony tava 3.

Az M6-os tóban még mindig van egy kis víz, amit a kis kócsagok ki is használnak

Furcsa formájú csomoros nyárfa, 130 cm-nél listás lenne, de alul nincs annyi

Nagy kócsagok a nyárfa lombjai közt

Füzek mindenfelé

Tavak, nádasok, sűrűn benőtt dzsindzsák mindenfelé.
Elsőrangú, fokozottan védett  élőhely. Mint megtudtam Dombi Imrétől,
a DDNP természetvédelmi őrétől, réti sas is fészkel erre. Mivel már a fiókák
kirepültek, engedélyt kaptam a terület bejárására.
A dzsindzsa a sárközi ember számára a  "vad mocsarat" jelentette, és
Andrásfalvy megállapítása szerint a kifejezést széles körben használták.
Eredetéről megoszlanak a vélemények. Van a aki török eredetűnek mondja,
mások cigány eredetűnek. A szlengben betöltött jelentésével nem foglalkozok.

Tó. A rabsicok elől semmi nem tud eléggé rejtve maradni.

Rét. Mélyen behatolva a területre, meglepett annak változatossága

Listás méret alatti, rendkívül szép formájú fűz

Egy másik szép fűz, de ez sem éri el a listás méretet. A terület nagy részét
bejártam, de korántsem értem el mindenhová. Az áthatolhatatlan
dzsindzsa sok helyütt megakasztott, visszafordulásra késztetett. Mi minden
értéket rejthet a terület mélye még?

Egy másik tó. Legalább hat kis tavat érintettem

Végül a egy hatalmas, listás fűz 640 cm-es kerülettel.
(46 18' 10"; 18 52' 09")

Kubikárok a Duna-töltés mentén

A Duna-töltéssel párhuzamosan egy hosszú árok húzódik.
Mivel régi térképek semmi ilyent nem jelölnek errefelé, és kapcsolata
a töltéssel egészen nyilvánvaló, ezért nagyon logikusnak tűnik, hogy innen
termelhették ki azt a temérdek földet, ami a töltés építéséhez kellett. Az is
látható, hogy fokszerűen működött, tehát nem erdősödött be az árok
mélye, és azt nyilván az elmúlt 140 év alatt az árvizek alaposan átformálták.
Fontos élőhely ez. A partján nagyszerű szilek (lásd fenn) nyárfák, füzek
zöld juharok nőnek. Az ideiglenes tavacskák pedig madarak élőhelyei.
A tavalyi év után mostanra száradt ki annyira, hogy a Zátony-tava és
Szomfova közti szakaszt gyalogosan is végigjárhattam.

A Gemencre nem jellemzőek a harasztok. Egy-egy  korhadt fatörzsön
  azonbanitt egy-kettő szépen eléldegél. A képen a védett szálkás pajzsika

Hatalmas fatetemek hevernek mindenfelé

Egyes helyeken, ahol a legtovább maradt meg a víz, tömérdek vízicsiga
gyűlt össze.

Ismét az Óriás-hegyen

Alkonyi kutyasétáltatás a szokott erdei útvonalunkon

A mostani időszak főszereplői, a szarvasbogarak

Amióta jó két hete először láttam meg a rajzó szarvasbogarat, próbáltam
lefényképezni. Nem egyszerű feladat. Alkonyi időben repülnek, kevés már a fény,
és össze-vissza cikáznak. Ennél jobb kép az olcsó kis amatőr gépemmel nem
jött össze.

Feketevégű lágybogorak

A sok problémát okozó erősen invazív selyemkóró egyetlen erénye a
mézelőképessége. Ez vonzza feketevégű lágybogarakat is tömegestül.

Zátony-tava mégegyszer

Kora reggeli indulás. Józsefpuszta

Kiindulásként megint a pénteki  szarvastetemet választottam. Átváltott horrorba.
Csak a nyakánál maradt némi hús. A többi szőr, meg egy-két vastagabb csont.

A Duna -töltés Gemenc felőli oldalán egy mély árok húzódik. Talán kubikgödrök.
Régebbi térképen nincs nyoma. Árkában bedőlt és árvíz által cipelt fák sokasága.

Partján pedig jelentős fák is sorakoznak. Ez a zöldjuhar 430 cm-es

Egyre több helyen találkozok a  Gemencben is a már szinte
invazív jellegű lepényfával.

Hálás téma a reggeli harmatcseppek sora a pókhálón. Nem is hagyja ki a
középszerű amatőr természtfotósok nagy része.:-)

Az igazi dendromán azonban továbbmegy és kutat, hajtja a szenvedély. Rá is akad
időnként egy-egy nagyobb fára, mint például erre a kettős törzsű kb. 640-es nyárfára.

A kettős nyár a távolból

ShG vagy Kalotás Zsolt szerint a Zátony-tava egy egykori nagy tó, ami
mára már elmocsarasodott, benádasosodott. 

A Zátony elnevezés Beszédes 1834-es térképén  fordul elő először. Böhmnél
1774-ből még csak a Beszédesnél is szereplő Kis-Sziget név szerepel.
 Beszédes egyértelműen utal arra, hogy a Zátony a Duna holtága, tehát morotva tó.
Az is látható, hogy a ő a Decsi-Kis-Holt Dunát külön nem tünteti fel, hanem
egybeveszi a Zátony Holt Dunával.

Még egy nagyobbacska tó, amit a jelek szerint rabsicok is kedvelnek

Szürkegém