2011. február 12., szombat

Történelmi tájakon, Alisca és Oltovány

Ma reggel történelmi tájakra indultam. Őcsény határában fellehető emlékeket
kerestem fel, a középkori Oltovány kis várának maradványait, és az Alisca felé
vezető római hadiút nyomait.  A római útról Wosinsky is megemlékezik. Az
út magas töltésének a nyomait Ördögvetésnek nevezték a sárköziek, a
1850 körüli kataszteri térkép is említi még. A római időben a limes elkerülte
a Sárköz mocsarait, és a Szekszárdi-dombság peremén húzódott. Messze
bent a mocsár közepén épült fel Alisca katonai tábora, amely felé hosszú
töltést építettek  a rómaiak. A római út azonosítását az M6-os építkezései
és az őcsényi bekötőút szélesítésekor is elvégezték a régészek.

Böhm térképén jól látszik, hogy a Báta vize a 18.század óta ugyanúgy
kanyarog, mint ma. Az  biztos, hogy Oltovány a Báta mellé települt, minden
bizonnyal Alisca építésének idején a Báta is nagyjából a mai medrét követhette
 Alisca  arra a sárközi szóval göröndnek nevezett árvízmentes hátságra épült,
amelyen Decs és Őcsény is található. Böhm térképén az is látszik, hogy a
18.században csak a hátság területén voltak szántóföldek, így Alisca területén is.
 Aliscából tehát nem sok maradhatott, a területén valószínűleg a
 középkorban is már szántók voltak. Böhm térképén látjuk az Öreg Oltovány
elnevezést is. 

A Báta melletti keskeny galériaerdő, amelynek sűrűjében Oltovány
 maradványai rejtekeznek.

Az oltoványi halom. A kép előterében egy kis, világosabb színű hátság
 is látható, ez a római töltés maradványa. A töltés többször keresztezte a Bátát
egyik ilyen helyen jelentős téglatörmelékeket is találtam.

A  várárok. A kis várat egy kettős töltés védte, amelynek árkaiba
a Báta vizét is bevezették. A vár alaprajza és rekonstrukciós ábrázolása itt
megtalálható. A mellette elterülő Györke nevű falu történeti forrásaiból
 itt olvashattunk. A szomszédos falu neve alapján sokan a kis várat is
Györkének nevezik, az egyetlen középkori forrás is ezen a néven említi.

Római téglamaradványok(?). Tömörebb, nagyobb, mint a maiak. Alisca romjait a
középkor során számos építkezéshez hordhatták. Sok római téglát találtak a
szekszárdi apátság romjai közt, de vár feltárása során is. 1988-92 közt Miklós
 Zsuzsa ásatásai révén tisztázta, hogy a váracska a 14.század során keletkezett
 és a 16.század elején pusztult el.Leletei ma Wosinsky Mór Megyei
Múzeumban tekinthetők meg.

Közel a Gemenc, a blogom és György honlapjának rendszeres olvasóit nem
lepi meg, hogy a piros fazék itt is feltűnik. :-)

A Báta partján. Dendromán indíttatásból, a ma hivatalosan Szekszárd-Bátai
főcsatornának  nevezett, erősen eutrofizálódott folyócska partját is végigjártam
egy hosszabb szakaszon. Néhány öreg, de nem méretes fűz érdemes említésre.

Egy megriadt őz.

2011. február 6., vasárnap

A szebényi molyhos tölgy

A tölgy a temetődombról

A Zengő a szebényi dombokról. Hála az M6-os "alpesi szakaszának" csak
egy ugrás lett a kis baranya falu Szekszárdtól.

Hazánk legnagyobb molyhos tölgye. Viszonylag jó állapotban van még.
Persze egy-két nagyobb ág már letört, száraz ágvégeg is akadnak szép számmal,
a kéreg is hull egy-két helyen, egy kisebb - betonnal kitömött-odva is van.

Tipikus sváb kereszt a tölgy közelében. Ez is kapott egy japán akácot,
ami a falu illusztris  fája lett, ilyenek  van a szentháromság mellett és a
a temetőbe vezető út mentén is.

Egy löszmélyút oldalában áll. Figyelembe véve azt, hogy a molyhos tölgy
milyen lassan fejlődik, és hogy normál esetben milyen csenevész kis
fa marad egész életében, elképzelhető hogy ez a legidősebb fánk.

György régen mérte meg, még 2002-ben. Akkor 632 cm volt. Elég
körültekintő mérésekkel most 642 cm-et mértem, ami a fajt és a korát figyelembe
véve alig hihető gyarapodás.

A falu felől jövet így pillantja meg az ember

A szemközti domboldalon tölgyek közt áll a Kálvária-kápolna.

Szűzforrás

2011. február 5., szombat

Adony

A fővárosból hazafelé a  listavezető nyárfához szándékoztam kiugrani.
Az Adony melletti Duna szigetre vezető töltést azonban három marcona
kutya vigyázta.  Így aztán az alacsonyan szétágazó hármas fát nem láthattam.
Itt további képek vannak a fa megtalálójától, Baranyai Lászlótól

A kudarc után a falu (bocsánat, kisváros!) előtti Duna-ág partján néztem
szét röviden

Szép, ötméteres nyárfákból akad itt néhány

A bajmóci hárs (Szlovákia)

A bajmóci híres hársfa 2006-ban. Állítólag Mátyás király is láthatta, és
kerülete 12m. 

Törzsének részlete

2011. január 30., vasárnap

Faddi erdősávok

Füzek a  Tolnai-Holt-Duna partján.
A holtágtól nem messze húzódik egy fasor, amire dr. Almási István,
kiváló szekszárdi természetfotós hívta fel figyelmemet

A szántóföldek közt húzódó fasor belsejében először egy roskatag kettős fűz
szúrt szemet. Két szorosan összenőtt, alacsonyan szétágazó, de vagy 8-9 m-es
kettős fűz lehetett egykoron. Az egyik fele azonban teljesen kidőlt, de a
másikban még van élet.

A legnagyobb meglepetés ez a gigantikus romhalmaz volt a
sűrűben, amit én egy tölgy romjainak néztem, de lehet nyár is,
  A hozzátámasztott túrabotom
 120 cm magas. A még álló rész is csaknem 6m-es kerületű, pedig egy nagy
rész lehasadt róla.

Egy listás méretű szürke nyár 635cm-es kerülettel.

Távolról is szépen mutat

A sűrűben még számos egykori hatalmas fa csonkja
található. A fasort az 1856-60 körüli kataszteri térkép
is jelöli .

Egy rendkívül sok törzsből álló, alacsonyan elágazó szürke nyár egy másik,
Fadd felé tartó fasorban

A soktörzsű nyár távolról

Hatalmas belvizes foltok a fasor mentén. Ez okozta vesztem is, a jég még
vékony volt, beszakadt alattam, és egy idő után már nagyon fázott elázott
lábam. 

2011. január 29., szombat

Kisújbányai (neuglasshitei) túra

Kereszt Mecseknádasd  (Nadasch) és Óbánya (Altglasshite) közt.
(A hivatalos német átírásban a Glasshütte alak szerepel, én viszont a helyi
sváb kiejtés szerinti Glasshite alakot vettem át.)
Apám 75 éves, és még soha nem járt Kisújbányán.
Bár élete nagy részét a 7 km-re
lévő Mecseknádasdon élte le,sőt fiatal korában még a mecseki
erdőgazdaságnál is dolgozott, de valahogy ez a falu kimaradt eddig
életéből. Sokszor járt a közelben,
számtalanszor látta a falut távolról, de  ide soha nem vetődött el.
Ma ezt pótoltuk egy kellemes 16 km-es gyalogtúrával.

Az óbányai temető

Kereszt a temetőben. Az 1863-ban emelt kereszt felirata betűhíven:
"RENOWIERT ZUR ERINNERUNK VON HEIMKER AUS RUSZLAND"
Az 1957-ben végrehajtott renoválást tehát a "málenkij robotból"
hazatért szerencsések adományaiból végezték el.

Óbányán és Kisújbányán még számos eredeti 19.századi nádasdi kereszt
áll. 

Kereszt az óbányai faluvégen

György talált rá erre a szép listás ezüst juharra az óbányai faluvégen

A Kisújbányai-völgy 

A Kisújbányai-völgy híres csepegő sziklája

A Ferde-vízesés

Csonka kereszt Dr. Péceli Endre emlékkövével. Dr.Péceli a környező falvak
orvosa volt. Családi történeteink közt is szerepel, hogy kisgyermekkoromban
milyen hősiesen gyógyított meg egy nagyon súlyos kanyaróból.Élete
végén  Kisújbányára vonult vissza. Akkoriban még volt a falunak
néhány  tősgyökeres lakosa.

Kereszt a kisújbányai templom mellett

Kisújbánya üdülőfaluként éldegél ma, de itt is sok ház eladó.
 18.sz. végi templomát nemrég szépen felújították.
Van abban valami elkeserítő, hogy három gondozott, szép "sváb" falun
(Mecseknádasd, Óbánya, Kisújbánya) végighaladva rengeteg "Eladó"
feliratot láttunk a házakon. Néhány évvel ezelőtt még sok német és holland is
 vett errefelé házat magának. Ma már mindenki csak eladni akar, pedig
ilyen szép vidéket és falvakat nem sokat találni az országban.

Panorámakép a Cigány-hegyről a Zengő és a Hármas-hegy felé

Kilátás Cigány-hegyi kilátóból a Dobogó felé

Zúzmarás fák

2009 karácsonyán már felfedeztük a Dögkút-tető listás méretű bükkjét.

2011. január 24., hétfő

A Brányoki-erdőben

A  világrekorder szálkai bika szobra. 1891-ben ejtette el a
vadat a Brányoki-erdőben Reinspach János, helyi vadász.

Szent Vendel szobra, háttérben a híres Brányoki-erdő.

Mint a katolikus német falvak mindegyikében,
Szálkán is sok az útszéli kereszt.

A Brányoki-erdő ma nem túl érdekes. Telepített akácosok, tarra vágott
csertölgyesek jellemzik.

A fák közt a helyenként nehezen követhető Dél-Dunántúli Kéktúrán haladva
feltűnik a Szálkai-tó

Reinspach János mai utódjai a tóparton hagyják a zsigereket a hajnali
sikeres vadászat után.

Ismét visszatérve a faluba