Bogyiszlói búslakodások, avagy egy klímaapokalipszis stációi(?)

Aggasztó hírek érkeztek a Bogyiszlói Holt-Dunáról. A Gemenc környék egyik legrégebbi, és legstabilabb holtága elvesztette területének felét. A bogyiszlói holtág az I. Katonai Felméréstől lényegében a mai térképekig egy stabil, állandó nagyságú területet mutatott.

A mapire.eu közli az 1960-as évekbeli amerikai Corona katonai műhold képeit. Ekkor a holtág alsó ága még a tolnai útig kiért, tehát némileg nagyobb volt az utóbbi időkben megszokottakhoz képest. 

A Google Earth régi műholdképei közül a többség a következő állapotot mutatja: Az alsó ág már  nem éri ki a tolnai útig, de azért csaknem a falu széléig elér. 

A sok azonos állapotot mutató műholdképek után a 2021-esen van először aggodalomra okot adó jelenség: Az alsó ágon egy víz alatti hátság képe rajzolódik ki. 

Az éppen aktuális kép keleti fele már 2022-es. Ezen  az alsó ág már szárazon van. A kép nyugati fele még a 2021-es műholdkép. Ebbe berajzoltam, hogy most mekkora terület van szárazon. 

Egy stégen jól látszik, hogy korábban tartósan milyen magasan állt a víz, ezt a stég lábánál lévő fehér vonalak jelzik. Kb. 1m vízszint hiányzik a holtágból. 

Most a holtág közepén egy hátság húzódik hosszan. A part mentén azért van egy kis mélyület, mert néhány évvel ezelőtt a partról kotrásokat végeztek.

A holtág látványa.

A holtág a talajvízből és esővizekből táplálkozik. Egyetlen külső levezetője/feltöltője a régebben Sándor-foknak nevezett vízfolyás, amit újabban Bogyiszlói-főcsatornaként emlegetnek, vagy pontosabban emlegettek, mert már jó ideje csontszáraz. Ez kanyargós úton a Karaszi-foknál eléri a Dunát. Elvileg egy nagyon magas dunai áradásnál a Karaszi-fok zsilipjén keresztül lehetne vizet engedni a holtágba, ha azt néhány milliárdos költséggel végig kimélyítenék.

A holtág volt már rossz állapotban. Hátságok már az 1990-es évek eleji nagy aszályok során is megjelentek. Azt nem tudom, hogy az akkori vagy a mostani állapot a rosszabb. 

Aztán a 2010-es nagyon csapadékos év rendbe tette egy rövid időre. 

Az eutrofizáció jelei azért mutatkoztak. Ezért is végeztek iszapkotrás, de erre csak a part mentén futotta.

Legutóbb az idén májusban jártam itt. Akkor az alsó vég jó része már szárazon volt, de az összkép nem volt még ennyire tragikus. 

A víz persze már akkor is alacsony volt, de akkor még örvendeztem, hogy az alföldi szikesek madarai is megjelentek. A nagy júniusi esők azonban elmaradtak, és az évszázad legnagyobb aszálya pedig megtette hatását.  

Nem csak a Bogyiszlói Holt-Duna van  ilyen tragikus állapotban. A Gemenc egykori legnagyobb tavának, a Forgó-tónak a haldoklásáról már többször írtam, de a Gemenc összes holtága, a Decsi Kis - és Nagy-, a Nyéki is ilyen állapotban van. A 2010-es évek elején elvégzett kotrásoknak is mára csak alig maradt pozitív hozadéka a Rezéti- Grébeci és Bátai-Holt Dunán.  A Gemencnek elkezdődött (lassú?) agonizálása, amit néhány csapadékosabb év még lassíthat. 

Mindennek a kulcskérdése a Duna. Ez a Sárköz és a Gemenc hidrológiai motorja. 

A Dunával pedig bajok vannak. 

A bajok egyik forrása a szabályozások okozta mederbevágódás, amelynek következtében évről évre alacsonyabb lesz az átlagos vízszint, és ez húzza magával a talajvíz szintjét is. Ezt már többször említettem, ismert dolog. 

A másik ok az áradások elmaradása. 2013-ban egy rövid de nagyon magas, rekordokat döntő árhullám vonult le a Dunán. Azóta meg alig valami. 2019.júniusában  750 cm-es bajai víznél kellett elrendelni utoljára árvízi készültséget, ha emlékeim nem csalnak. 2020 februárja óta nem volt olyan jelentősebb árhullám,  ami feltöltötte volna Keselyűsi-Ásás-Dunát.(Ezt az egykori Dunamedret egyfajta indikátorként használom a száradási állapot jellemzéséhez.) Ekkor 642 cm-en volt a víz. 2021. nyári árhullám 668 cm-es volt, ez sem érte el azonban az  1.fokú készültségi szintet. Hiába volt ez azonban magasabb a 2020. februárinál, de nem volt olyan tartós, így nem áztatta át a Gemencet, nem töltődött fel az Ásás-Duna sem. 

Kiugrottam a bogyiszlói bányatavakhoz is, mert ez a talajvíz szintjének jelzője. A víz alacsony, de még ennyire se számítottam. 

Kiugrottam a Kasztói-legelőhöz is.

Egy tölgyesnek mindig van pozitív hangulata.

Itt emberi tényezőkkel tudják elvenni az ember maradék jókedvét. Például lezárnak egy utat, amin az északi vég nagy fáihoz lehetett  gyorsan eljutni. 

Minden arra utal, hogy ennek az őstölgyesnek is volt egy jobb korszaka, ami elmúlt. 

Végül hülye táblákkal bosszantják az embert. Itt eszembe jutott, hogy az innsbrucki 600 éves Hofgarten 10 hektáros  parkjának füvére egy 130 ezres nagyváros közepén, 2014 óta ráengedik a lakosságot. Itt a 84 hektáros legelőre a 2000 fős Bogyiszló határában nem.