2017. június 3., szombat

A Nyugat-Mecsek bükköseiben

A minap az általam is felfedezett abaligeti bükkösbe tértem vissza indításként, ezúttal már centivel.
Összességében 8-9 listás fát találtam itt. Ezt én pontosan 400cm kerületnek mértem, de szigorúbb ítészek lehet hogy 400 alá tennék. Összesen kb. 15 fát mértem meg.

Itt már két listás fát is látunk, mindegyik gyenge 400-as. A területre könnyű rálelni. A barlang felett húzódik, a denevér múzeumnál kell a kék és sárga turistajelek mentén elindulni, és máris ott vannak a nagy fák. Koordinátákkal nem is fárasztom magam.

Ez is egy gyenge 400-as. A terület az alatta húzódó barlang miatt védett, úgy hogy biztosítottnak látszik a fák fennmaradása, hacsak maguktól nem adják meg magukat. (Persze gondolom,  mindenki látott már olyant, hogy egy természetvédelmi területen szépen letermelik az erdőt.) Itt azonban még elég jó állapotban vannak a fák, legalábbis a többi ősbükkösünkhöz képest.

Egy 435-ös, mögötte egy 412-es.

Ez egy 440-es, ha nem kevertem őket össze, a területen ez a nagyobbak közé tartozik.

Ez egy 443-as, talán a legszebb fa.

Ennek elfelejtettem a méretét feljegyezni, de olyan 450 körülire emlékszem.A törzse ennek a legmonumentálisabb.

Ez a legnagyobb, 452 cm-es, de kettős törzsű, 130-on elágazó.

Vannak itt még szép fák, de nem érik el a 400 cm-t.

A területen talált legnagyobb gyertyánnak is kell még néhány cm.

Egy-két éven belül már listásak lehetnek ezek is.

Ez a két furcsa dudor bizonyos asszociációkat indított el bennem...

...de hogy milyeneket, azt nem mesélem el.

Erről azt írtam korábban, hogy ez biztos listás, de még kell néhány cm.
A másik megállóhelyem a Cserma-aljai erdő. Többé-kevésbé ismert erdő ez, a dendromán szempontból Lukács Robert tárta fel  a vidéket. Pósfai György listájára is hamar rákerültek az itteni fák. Ez alapján jártam végig a fákat.. Ez a 449 cm-es bükk, mármint ami maradt belőle 2008 decembere óta.
Ez az egykori 450cm-es. Erre rámértem, 460 cm most. Több mint 8 év alatt nem nagy gyarapodás.
 Itt látszik, hogy az egykori parkerdő széle változatos tereppé válik, mély vízmosásokkal.
Én hatalmas kerülővel, innen közelítettem meg a vidéket, hátha még akadok valamire.
Nőstény szarvasbogár.


Egy 400-as, ez is rossz bőrben van. A méréseket itt már nem nagyon forszíroztam, a képek alapján eldönthető, milyen a fák állaga, ebből becsülhető a gyarapodásuk.

Ez a 355 cm-es mezei juhar. Másik oldalán hatalmas odú.

A terület legnagyobb bükkje. 2008-ban 488 cm volt. Ha most felidézzük Lukács Róbert vagy Pósfai György 2008-as felvételeit, akkor jól látjuk, hogy a területen sokkal nagyobb lett a dzsuva, és nem csak azért, mert az ő felvételeik november-decemberiek.  Érdemes megnézni ezt a 2002-es filmet is. Sok mindent megtudunk belőle a terület történetéről. A filmben Fazekas Imre azon kesereg, hogy az 1986-ban védetté tett, tanösvénnyel kiépített parkerdő milyen rossz állapotban van. Azóta csak rosszabb lett a helyzet. Amire 2002-ben már figyelmeztetett Fazekas Imre, hogy kezelés nélkül az egykori fás legelő felbozótosodik, és rohamos romlásnak indul, mára már valóság lett. A filmben egyébként ezt az erdőrészt nevezi a legidősebb mecseki bükkösnek, amiben azért nem vagyok biztos, a püspökszentlászlói vele egykorú lehet.

Ez az egykori 421 cm volt 2008-ban. Fazekas Imre egyébként onnan ismerős nekem, hogy ő írta a Tolna megye nappali lepkéi című könyvecskét, amit egykor a szakszervezeti könyvtár végfelszámolásakor mentettem meg a szemétből, pedig akkoriban még nem nagyon érdekeltek az ilyenek, de olyan jó kis tudományos könyvnek tűnt, és valami becsülni valót láttam benne. Ma már becsülöm is.

Az egykori 445-ös.

2013-ban még felújította "A PÉNTEK csapata" az itteni padokat, amiről egy kis tábla tudósít.

Innen kezdve az erdő jellege megváltozik, és a bükkök mellet egyre dominánsabbak lesznek  a
tölgyek.

A sok kiváló 400-as tölgy között van egy igazi csemege is, egy  kocsánytalan tölgy, 2008-ban
538 cm volt.

361-es mezei juhar

Szép kocsánytalan tölgyek vidéke ez.
Itt áll ez a fantasztikus 355 cm-es gyertyán.

A törzse.

Az egykori tanösvény indítótáblája a kocsánytalan tölgyekről szóló ismertetővel.
Szomorú ennek az egykor szebb időket megélt parkerdőnek a pusztulása.
Azt sem értem, hogy miért nem vezet egyetlen egy turistaút sem
errefelé.Összességében egyetlen egy 477-es bükk kivételével minden fát megtaláltam.
Ennél a fánál is inkább rossz koordinátákra gyanakszom, mert még romjait sem láttam
a jelzett helyen, ami ráadásul már nem is bükkös vidéken van.