2019. június 12., szerda

A Bärenschutzklamm (Medve-szurdok)

 
A magyar határtól nem is túl távoli népszerű kirándulóhely a Bärenschutzklamm, egyszerűsített magyar nevén a Medve-szurdok. A képen a szurdok látható távolról, a parkolóból. A parkoló ezres nagyságrendű autóinak (pünkösdvasárnap) legalább kétharmada magyar volt, így az volt az érzésem mintha a Budai-hegyekben lennék egy napos hétvégén.

A Mixnitz falu határában található szurdok a vízeséseiről híres. A szurdok elérése egy jó pár kilométeres hegymenetben történik, de ez a felfelé vezető út sem unalmas.

Ez a luc nálunk  listás lenne, tövében forráskút fakad.

A völgy legjellegzetesebb virága.

A parkoló 450m  magasan van, innen kell feljutni kb. 780m-re, ahonnan a szurdok indul.

A szurdok bejártánál lévő sziklák. Itt kell kifizetni a 3,5 eurós belépőt.

Kezdődik a pallózás. 350m méteres szintkülönbséget kell megtenni, 1400m-en.115 hídon megyünk át a Mixnitz-patak felett, 164 pallón (létrán) mászunk felfelé, 2900 lépcsőfokot végigjárva.

A pallók végig nagyszerűen kiépítve teljesen biztonságosak, nem olyan életveszélyes lélekvesztők, mint a Szlovák Paradicsomban, ahol egyébként 2,5 eurós belépőt kértek tavaly.

Ezt az utat már 1901-ben kiépítették.

A Nagy vízesés alja.

A víz habos, gondolom természetes okok miatt.

A nyelvészek szerint a Bärenschutzklamm elnevezés sajátos népi etimológiai félrehallás. A szláv eredetű "spriccelő patakot" értették félre a később idetelepülő osztrákok.

Egy újabb vízesés felülről.

Függőleges panorámával igyekszem befogni a teret.

A https://www.bergfex.at/ leírása szerint könnyű-közepes túra, 10,4km, 4óra 30 perc alatt teljesíthető.

Nekünk 16,1 km jött össze, és hat óráig tartott. A 777m-es emelkedés, majd az ugyanekkora süllyedés a Gemenchez és a Szekszárdi-dombsághoz szokott embernek egyáltalán nem kevés.

Ez a kép a Fecskefészek nevű kis üregből készült, ahol kicsit meg lehet pihenni.

A 24 vízesés közül az egyik.

Néhány nagy fenyő fennakadt ennél a vízesésnél.

A kijárat felé haladva szelídül a táj.

Az utolsó két vízesés.

A vége felé, 770m -ről indul az ember és 1120m-en száll ki.

Aztán egy kis erdőn mentünk felfelé, itt egy zerge kőszáli kecske  legelészgetett.(Köszönöm Torma Zolinak a helyesbítést.)

Aztán 1227m-ről elkezdődik az ereszkedés erdőkön-réteken keresztül.  Hivatalosan a túrának csak 1209m a legmagasabb pontja, de mi egy kicsit feljebb mentünk. Túl sok érdekes növényt nem láttam, ez valami vajvirágféle.

Van amiben azért a Völgység messze veri  Stíriát.

A környék legmagasabb csúcsa a Hochlantsch 1720m.

Kilátás.

Schweigeralm. (Alm az alpesi legelők neve.)

Az alpesi idill megkívánja, hogy legelésző teheneket is megörökítsen az ember.

Valahogy romantikusan úgy képzeltem, hogy csodálatos kosborok sokasága kíséri utunkat a havasi réteken áthaladva. A valóság néhány fehér madársisak volt, olyan szerény példányok, mint amiből a mi kis dombságunkban is bőven akad.

A végére egy abszolút bagatell.


Az Őrségben

Daliás termetemmel bandukolva (szerencsére hátulról egyre markánsabb sörhasam se látszik), szétnézek az őrségi tájon, miközben kisebbik lányom -mint vérbeli paparazzi- megörökíti ezt az  eseményt. A tavaly októberi kiruccanásunk után -most már két lányommal kiegészülve-  néztünk szét ezen a szép vidéken. Kezemen a zöld csuklópánt az Őrségi Nemzeti Park látogatóközpontjának belépőjegye. Ebből is látszik, hogy sok mindent nagyon profin csinálnak már az itteniek, és a vidék eléggé felkapott lett, amiben a két fő tényező  az osztrák, szlovén határközeliség, és a 60% feletti erdővel borítottság lehet.

A duzzasztott Rába Alsószölnöknél.

A vízerőmű zsilipjei.

A Rába sz erőmű alatt.


Az alsószölnöki templomtorony. A hegyen lévő torony már Ausztriában van, ez a Maria Bild kegyhely temploma. Az itt lévő kegykép is a máriapócsi másolata.

Kilátás Alsószölnökre. A kilátópont nagyjából azon a helyen van, ahol egykor a török hadsereg balszárnya állt fel a híres, és sok szempontból fordulópontnak számító szentgotthárdi csatában. A szemközit domboldalakon volt a keresztény szövetségesek jobbszárnya.
Így festette meg a csatát Stephan Dorffmeister festő a szentgotthárdi ciszterci templom mennyezetén. A nikápolyi vereség  után több mint két és fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy európai keresztény hadak nyílt síkon jelentős csatában megverjék az oszmán török fősereget. 

Az osztrák határ mentén egy védett kis rét, szétnézve egy kicsit, semmi érdekeset nem találtam rajta.

Itt sem minden fenékig tejföl, a kis turistaközpontot benőtte a gaz.

Egy béka egy tókában. A tóka  "vízgyűjtésre szolgáló mély gödör, kicsiny tó, tócsa, tavacska. A benne összegyűjtött vizet a háziállatok itatására, a kerti növények öntözésére, valamint mosásra és tisztálkodásra is használták."

Őrségi hangulatok 1.

Őrségi hangulatok 2.

A szalafői Felsőszer.

A Pityerszer hársfája. Széles, de alacsonyan elágazik.

A szalafői Pityerszer mellett van hazánk egyik legnagyobb bölényese.

Szalafőn egy csodás, csaknem 600-as tölgy is van.

Szép magas.

A rendkívüli kánikulában a családi programba a körmendi kastélyparkban csak a legendás platán megtekintése fért be.

Ez a fa mindenkinek tetszett.

Hatalmas kiálló ágai vannak.

A rendkívül gazdag park fáira ezúttal nem maradt idő, mert ...

...várt a Balaton.