Elveszett paradicsom: A Sárvíz mentén

Néhány napja "dendromán paradicsomnak" neveztem ezt a területet.

Nézzük át történelmileg: A Sárvíz volt az első szabályzott folyó Magyarországon. A munkálatok az 1760-as években elindultak már, főként Böhm Ferenc vezetésével, a folyó Fejér megyei szakaszán.  A Sárvíz a középkorban még Fehérvárig hajózható folyó volt. A 18. században azonban a völgye szélesen elmocsarasodott, aminek fő oka az volt, hogy a malmok miatt rekeszelték a medret. A Krieger Sámuel, Deáky József és Böhm Ferenc vezette munkálatoknak az volt a lényege, hogy a Sárvízzel párhuzamosan egy szárítócsatornát építettek, amit később Nádor csatornának neveztek., vagy Sió-Kaposnak.  Ez a csatorna viszi el az elmocsarasodott völgy vizét.  A munkálatok az 1770-es években már Tolnában is folytak. A fenti képen Kölesd határában látjuk az I. Katonai Felmérés térképén az általam bejárt vidéket. Bal oldalon Kölesdig megépült már a csatorna. Ezt a térkép Canalnak írja, a szó utolsó három betűje látható is a térképrészleten. A térkép jobb szélén még a Sárvíz tekereg.

A II. Katonai Felmérés idejére már a mai állapotok jöttek létre. A Nádor csatorna nyílegyenesen fut, vele párhuzamosan a Sárvíz is már kiegyenesedett. A térkép apró vonalkázása jelzi csak azt, hogy holtágmedrek maradtak vissza.

A holtágak medrei még ma is helyenként  vízzel teltek...

... de nagymértékben elmocsarasodtak.

Tucatjával mérem a partján az 500-as füzeket és nyarakat, a négyszázas fehér nyarakat.

Van ahol a 18.századi meder már száraz.

Hatalmas összeroppant füzek hevernek...

az egykori mederben mindenfelé.

Az első téli hangulatú utam az idén, zúzmarás ködben.

A magas part löszös már, itt néhány 250-280 cm körüli akácot mérek.

Zúzmarás hangulat.

A teljes dendromán kudarctól ez a 640cm-es fűz mentett meg.

Az év első találata.

Máriagyűdi alkony

A bazilika.

Indulás a bazilika melletti sétaúton.

Piéta.

Igen meredek turistaúton felkapaszkodunk a hegyoldalban egy sziklagyepig, ahonnan már jó a kilátás.

Siklós.

A kegytemplom kettős tornya is idelátszik.

Alkony.

Visszaérkezés a templomhoz.

Kegyszobor.

A református templom.

Óévi séták 3.: A budai Remete-szurdok

A máriaremetei Kisboldoasszony-templom és az egykori szervita kolostor épülete. (Ma pedagógus szeretetotthon.) A templomba sajnos nem tudtunk bemenni, pedig az a dendrománok számára is érdekes látnivalót rejt, az oltárba belefoglalták az egykori képfának használt tölgyet is.

A Szentkút.

A Remete-szurdokban a patak sok helyen befagyott.

Mini vízesés.

Jég.

Jég a patakon. Errefelé úgy látszik hogy hidegebb van,  mint mifelénk.

A térkép tanúsága szerint ennek a pataknak a neve Ördög-árok, ami csak első ránézésre tűnik úgy,  mintha egy árok neve lenne. Valójában egy pataké, ami ráadásul gyakran ki is szárad.

Mészkősziklák magasodnak a völgy fölé.

A Remete-hegy legnagyobb barlangja

Gally a jég rabságában.

Pillantás a barlang belsejébe.

Pillantás a barlangból kifelé. Ez nem a Geresdi-dombság, itt még Szilveszterkor is akadnak turisták.

Kilátópont a barlang felett.

A szurdok felső végénél van Remeteszőlős falu. Ennek nevezetessége az Örkény-telefonfülke.

Egy a Hosszú-erdő-hegy sok volt kőbányája közül.

Kilátás a  Hosszú-erdő-hegy oldalából Máriaremete felé.

Kilátás a Hármashatár-hegy felé. A kép jól mutatja, miként másznak rá a nagy villák az erdőre. Ezzel a tanulságos képpel zárom is bejegyzésem.

Óévi séták 2.: Dendromán paradicsom a Sárvíz mentén

Teljesen véletlenül akadtam egy puhafás erdőfoltra a Sárvíz mentén, ahová hamarosan visszatérek még.

Nem készültem az útra, úgyhogy centi sem volt nálam.

De az erdő beszippantott, és egyből nagy fákra is akadtam.

Ha lett volna nálam centi, 8-10 fára biztos rámérek.

Jó hangulatú erdő.

A lenyugvó nap aranyló fényében.

Egy hatalmas fűz árnyékommal.

Kissé magasabb térszinten még akác is akad errefelé, mérendő méretekkel.

Egy fantasztikus költőfal a lenyugvó nap fényében.

Őzek.

Távolban a Tolnai-hegyhát

Mindig rabul ejt a jég.

Az idei szezon első tisztességes befagyott pocsolyája.

Óévi séták 1. : Mórágy

Egyre jobban kezdem megkedvelni a közeli Geresdi-dombságot, most éppen Mórágy környékét.

A múltkori ködbe fulladt Mórágyi utamat ismételtük meg.

A mórágyi kis víztározó.

Micsoda klasszikus etnoollalógiai lelet! A soha el nem terjedő kódszáma: T1R4S

Utunkat végig rengeteg holló kísérte.

Az idei tél első jege.

Hollópár.

Egyik új kedvencem, ez a mesterséges barlang.