2023. március 6., hétfő

Akkor süllyedjünk vissza a környék unalmába!

A cím ellenére nem is olyan rossz dolog kis dombságunkban sétálgatni, különös tekintettel arra, hogy itt legalább le tudja vezetni az ember azokat az indulatokat, amiket a pedagógus lét átalakításáról szóló tervek okoznak az ember lelkében. 

Például milyen megnyugtató egy zuzmós bokor látványa!

Vagy itt van például ez a másik bagatell!  Csigaház a galagonya bogyókkal. 

Erről az üde kis képről sem asszociál az ember a pedagógus lét körüli viharfelhőkre. 

Sőt, milyen jó lenne most elmerengni ezen a réten az élet szépségein, és nem dühöngeni agyament hülyeségeken. 

Milyen lelki balzsam egy ilyen szokványos kis alkonyi kép, nem igaz? 

Például ha aggancstolvaj lennék, már eufórikus örömet is átélhetnék ezt meglátva! De mivel nem vagyok az, a dolog teljesen hidegen hagy, és csak egy fénylép elkészítését indukálja belőlem. 

A Bükk-völgy után a Strázsa-hegy következik. Ez a Sárköz felé eső első domb. Gyakori földrajzi név ez, sok helyen strázsáltak máshol is. A memrégiben általam  felfedezett remek térkép 11 ilyen helyet ismer kis országunkban. 

Mit minden valamire itteni löszdomb, ennek is van egy-két löszszurdika. 

Íme!

Valóságos kis ökológiai folyosó ez itt a szőlők közt. Erre járnak a vadak, itt van vacka rókának, borznak. 

Itt egy másik, még mélyebb szurdik. 

Vadászemlék. 

Felhagyott szőlő...

... és új telepítés. 

Fenyőrigók csapata. 

Halovány szivárvány.  

A Dél-Dunántúl Olimposza. Általában vágyakozva gondolok rá. Néha oda is megyek. 

A talján hegyek után újra az itthoni dombok közt lányommal. Mármint ő volt taljén hegyek közt, nem én. 

Bor itt is van, nem is rosszabb. 

Az Óriás-hegy a Bati-hegy felöl. A hegy persze csak helyi szóhasználat, és az alapvetően alföldi sárköziek fogalmait tükrözi. És akkor még az Óriás-hegyről nem is beszéltünk.  

Romantikázni itt is lehet. 

Tavaszodik, előjöttek a nünükék. 

Szálka és Grábóc közt egy földút mellett eperfasor húzodott. Néhány tagja ma is meg van még. Az egyik már szerepel is a Pósfai-listán. Ez is lassan belenőtt a listába. 

Százával, ezrével. 

Szép fények a távoli Zengő felett. 1.

Sokadik kép a szálkai templomról. De vajon meddig lehet innen fényképezni még? 

A falu. Előtérben az invazív aranyvessző.

Szép fények a távoli Zengő felett. 2.

Még két tag a fasorból. 

Kilátás a Geresdi-dombság felé.

Fehér és lila csillagvirágok. 

A bodobácsok is rajzanak. 

Az Óriás-hegyen. 

Most az Óriás-hegyről fényképezek a Bati-hegy felé. Ezt gyakran szoktam megtenni, talán már száz ilyen fényképem is van. 

Dombságunk legköznségesebb madara a holló lett. 

Íme.

A quadokat nem tudom megbocsátani. Talán ha mozgássérülteknek ezzel mutatják meg az erdőt. Ez 
azért nem tipikus. 

70% szőlő.

A Gurovica környéke.

Tavaszodik. 

100% szőlő. Még mindig jobb, mint a 100% kukorica, tájképi szempontból.