2022. december 26., hétfő

Év végi visszatekintés

Az idei év első bejegyzése még a tavalyi szilveszteri túrához kapcsolódott, és Pilisborosjenő határába vitt. Kár, hogy az idén a szilveszteri túra már elmarad, mint ahogy az év végi "Ősök túrája" is, ami 2009-2017 közt mindig szép esemény volt.  

Januárban egy "egészségügyi célú kereskedelmi úton"  voltam Pécsen, innen tettem emlékezetes tekergést Tekeres körül, felkeresve a Mecsek  egyetlen szabadon bejárható valamirevaló barlangját. 

Az év dendromán eseménye a Drávamenti minitalálkozó volt, szigetvári szálláshellyel. Ezt rövid értekezésem követte a tölgyek növekedéséről, és ezzel végeredményben véget is ért idei dendromán aktivitásom, ami minden szempontból mélypont. 

Március a helyi kis séták jegyében telt, mint az év nagy része, de ennek is fokozatosan csökkent az aktivítása, érdekessége.

Április megint egy csodás téli túrát kínált a Zengőre. 

Néhány nappal később pedig az idei év legnézettebb bejegyzését is megtehettem a Závod körüli túrám után. Nyilván lelkes závodiak megosztották a közösségi oldalakon, így jóval többen nézték meg, mint ahányan Závodon összessen laknak. 

Május aktív hónap volt. Kisszékely körüli túrám az idei bejegyzéseim közül a második leglátogatottabb lett.  

Nem maradt el az idei bazsarózsatúrás hétvégénk  sem régi baráti társaságunkkal. 

Május legvégén osztályommal Erdélyben jártam a Határtalan programsorozat keretében. Csak júniusban lett időm arra, hogy felkerüljön a blogomba a beszámoló. Június egyébként a blog szempontjából katasztrofális hónap lett. 

Júliusban teljesen váratlanul, egy korábban olcsó angliai nyelvtanulásokat szervező vidéki utazási iroda "last minute",  Alpokba induló 5 napos útjára még befértünk, de csak a busz leghátsó ülésein kaptunk helyett. A többiek által megvetett kényelmetlen ülések ideálisak lettek számomra, mert a jobb és balodal közt cikázva- no meg a hátsó ablak révén- az egész utat végifotózhattam a buszból. 13 részben számoltam be errőla számunkra egyedülálló élményeket nyújtó útazásról. 

Soproni családi nyaralásunk során is tettünk két kisebb túrát az Alpok közeli helyeire. 

A Soproni-hegységben tett kisebb séták révén újabb hazai fehér folt szürkült ki a látogatottsági térképemen. 

A nyár - már szeptember legelején- egy feleségem által nyert mohácsi hajókirándulással zárult. Ekkor fürödtem utoljára szabad vízben. Az idén kimaradt a Balaton is, Szálkán is csak egyszer voltunk, Domboriban sem sokszor. 

Októberre került át osztályom őszi kirándulása, ezúttal a Mecsekbe, Váraljára. 

Novemberben munkám Komlóra szólított. Innen tettem egy rövid zselici és mecseki kitérőt a "valdensek földjére" is. Ezzel véget is ért a jelentősebb események sora. Decemberben már alig mozogtam, és vélhetően ez így marad még jóideig. 

 Az idén ez lesz a 86. bejegyzésem.  A felkeresett helyek listája így alakult (zárójelben a tavalyi felkeresések száma): 
Szekszárdi-dombság:  21 (35)
Alpok: 15 (-)
Gemenc: 9 (15)
Mecsek. 7 (9)
A korábban általam látogatott helyszínek közül ezen a listán sokat esett vissza a Geresdi-dombság. A tavalyi 12-vel szemben az idén csak 4 túrám/sétám volt itt.  A túrák, séták  zömét (59 db) feleségemmel tettem meg, 16 volt szólóban, 5 baráti társasággal, 5 tanítványaimmal. Jövőre ezek az arányok drasztikusan fognak változni. 
Ez a 86 bejegyzés az eddigi legkevesebb a blogom indulása óta.  Ez a tendencia egészen biztosan folytatódni fog, jövőre várhatóan ennek töredékét sem  fogom elérni. A látogatottsági adatok is hanyatló tendenciát mutatnak. Az idén 47ezer felkeresés volt, 2012 óta ennél mindig magasabb volt a látogatottságom.