2022. december 17., szombat

Bizonyos ócskaságok felértékelődése

Pontosan két hete, decemebr 3-án voltam errefelé. Az út fő motivációja az volt, hogy az erdő közepén tudok egy nagy diófát, ide megyek diót gyűjteni. Hátha valmi érdekes is történik menet közeben, tehát vittem fényképezőgépet. Menet közben készítettem egy-két képet, de összességében semmi érdekes nem történt. Egyetlen egy képet nem raktam volna fel, ha nem tanít meg az idő arra, hogy erre az útra még nosztalgikus szép emlékként fogok gondolni később. 

Galagonya. Teaája gyógyhatású, de nem gyűjtöm,

Téli fülőke. Ehető, sokak szerint finom, de még nem próbáltam, nem gyűjtöm. 

Az Óriás-hegy szurdika.

Elhatároztam, hogy minden virágot lefényképezek, ami még december elején is kinyilík. Seprence, amerikai invazív faj, kipusztíthatatlan. 

Szerény kilátás az Óriás-hegy gerincéről...

...és a Bükk-völgy felé ereszkedve. 

Van itt egy meghitt tisztás sok galagonyával, ahol szeretek megpihenni. 

Réti imola, talán. Ez a másik gaz, ami ilyenkor is hajlandó még virágozni.

Este, a Hold a Jupiterrel.