2022. augusztus 21., vasárnap

Fertőrákos

Fertőrákos leghíresebb látnivalója a kőfejtő. 

Gabriela von Habsburg (Habsburg Ottó lányának) Szögesdrót című szobra. 1996-ban állították fel. Ügyes szobor, mert távolról keresztnek nézhető, így még összetettebb szimbolikája. De hol van már a rendszerváltás eufórikus szabadságélménye? 

A kőfejtő felett vezető tanösvény mellől szép kilátás van a Fertő-tóra. 

Ez a kép azért került ide, mert az egyik kondenzcsíknak érdekes sötét folyatása van, ami számomra szokatlan. 

A kevésbé látványos északi oldal. 

A tó partján a régi cölöpházakat elbontották, az új, sok vitát kiváltó nagyszabású fejlesztéseket pedig leállították. 

Úgyhogy eddig  Fertőrákos (és mi is)  csak vesztettünk. A tóhoz most magyar oldalon nem lehet lemenni, nem járnak magyar hajók, a tó magyar oldalán semmi élet. Az osztrák strandosok és hajósok  örülhetnek, semmi magyar konkurencia nincs. 

Örömük nekik sem lehet teljes, mert ha így folytatódik, -és miért lenne ez másként?- akkor néhány éven belül az egész tó kiszárad,  és a Velencei-tó sorsára jut. Az osztrák idegenforgalomi szakemberek szeretnének a magyar Mosoni-Dunából  vizet szivattyúzni ide, amiről a környezetvédők hallani sem akarnak, mert a tó vize egészen más jellegű, mint a Dunáé, és teljesen felborítaná az itteni ökoszisztémát, mondják. 

A tikkasztó 40 fokos hőségben tett sziklatúra után jól esik a hűs bánya mélye felé közelíteni. 

Nemrégiben a bányát Eu-s támogatással remekül kiépítették.  

A bánya mélyén kiállítás a miocén Pannon-tenger világából, amikor az itteni mészkő képződött. 

Kövületek. 

Impozáns méretek. 

A rómaiak is bányászták már az  itteni a lajtamészkövet. 

Ebből a kőből épült a lébényi bencések temploma is. 

A barokk időkben Sopron és a környék többi települése is használta a Győri Püspökség birtokához tartozó bánya kövét. 

Az igazán nagyszabású kitermelés azonban csak a 19. század közepén indult, amikor egy bécsi cég vette bérbe a bányát, és nagy mennyiségben szállították innen a bécsi építkezésekhez a követ. 

A II. világháború alatt is folyt itt még termelés, zsidó munkaszolgálatosok is dolgoztak még itt, de azt követően hamarosan leállt a termelés. 

Amikor Győrt  1597-ben elfoglalta török, akkor a győri püspök több mint egy évszázadra ide helyezte át székhelyét, és innen próbálta visszatéríteni a soproni protestánsokat. Később nyaralókastélynak építették át a megerősített várkastélyt. Én még a rendszerváltás előtt jártam a csodás barokk termeiben. Most már jóideje zárva, sorsának jobbra fordulását várja.  Érdemes egy pillantást vetni a párkányok alatti sötét csíkokra is, mert...

...ezek fecskefészkek.  Fertőrákoson még rengeteg molnárfecske költ. 

AZ egykori püspöki malomban lévő kiállítás is rég bezárt. Fertőrákos két fontos műemléke nem követte a kőbánya megújulását.