2022. január 29., szombat

Tekergés a takaros Tekeres körül

Ki korán kell, aranyos napkeltét lel.
De talán elég is ennyi a nyelvi szellemességekből.
 
Egy pécsi kereskedelmi célú utat kapcsoltam össze kis testet-lelket építő úttal. Első megállóhelyem az Orfűi-tó (Terület: 11 ha, létesítés: 1962) Régi, kedves tanítványom egyik  blogbejegyzésétől kaptam egy lökést, hogy felkeressem a Mecsek egyetlen szabadon látogatható, (de erősen ellenjavallt!) barlangját, a tekeresi Füstös-likat, (vagy más néven Bolhás-barlangot), bár egykori tanítványom nem mászott fel oda, amit meg is értek. 

A tóval szemben az egykori kőbányából nyílik a Mészégető-forrás barlangja. Arra számítottam, hogy a barlang le lesz zárva, mert a fokozottan védett barlang csak "kalandtúrák" keretében látogatható. Ezzel szemben az egész egykori kőbánya le van zárva, amelynek egyik sziklafalában van a barlang bejárata.

A rákosi Szent Márton kápolna "templomi oldala". A másik oldalról inkább tornyos háznak tűnik, mert egybeépült  a szép tornácos paplakkal. 

Egerészölyv a falucska egyik fáján. 

Pécsi-tó (72 ha, 1966)

Tekerest a Monarchia idején ellepték a polgári ízlést tükröző takaros porták. Ez az "ellepték" persze túlzás, mert alig néhány házból áll az egész falu. 

Görög istennők alatt...

...mentek ki reggelenként a marhák legelni. 



A takaros Tekeres.

A temető felé szép eperfasor vezet. A legnagyobb tagja már szétnyílt, de így is csak 395 cm. 

A Hermann Ottó-tó. (30 ha, 1969) 

Mint egy gyertyatartó, tekereg ez  a fűz. 

Közvetlenül a tóparton haladtam. A turistaút egy részben aszfaltozott úton ettől kicsit távolabb megy. 

A kis ösvény nagyon hangulatos helyeken vezetett. 

A Hermann Ottó tavat hal- és madárrezervátumnak mondják, de pecázni azért lehet itt is, amin először csodálkoztam is egy kicsit.  Ilyenkor persze nincsenek horgászok úgyhogy egyedül élvezhettem a tó szépségét. Egész utamon csak visszafelé, az aszfalfos úton találkoztam egy-két kutyással.

A tóparton álló kereszt. Egykor a Kovacéna és Tekeres közötti út mellett állt. Szerencsés véletlen, tudatos tervezés, áthelyezés? Mi lehet a magyarázata, hogy ez a kereszt megmaradhatott épp a tó szélén a felduzzasztása után is? 

1969 óta áll a tó közepén ez a fa?

Az alsó végen feltűnnek azok a sziklák, amelyek jövetelem célját jelentették. 


Tipikus. 

Nyáron is hangulatosak lehetnek ezek a víz fölé hajló ágak.

Még közelebb a sziklákhoz.

A tó nagy totálban, a  zárógátról. 

Jövetelem célja,  fenn a magasban, az a kis fekete lyuk: a Füstös-barlang.

Omlásveszély! Hirdetik a táblák, meredek mászás, de simán meglett, pedig nagyon féltem romló állagú ízületeim, és az ezzel együtt járó fájdalmak miatt. 

A barlang szája hamar ellaposodik, és csak négykézláb lehet benne haladni. Jól jött, hogy vittem kerékpáros bukósisakot.  A barlang mennyezetén állítólag  nemrégiben, egy hosszú repedés is megjelent, ami  kifejezetten veszélyessé teszi a helyet. 

A barlang vége 29 m mélyen van. Itt már vakuztam.    Az omlásveszély és a nehéz megközelítés miatt  nem reklámozzák, és minden fórumon igyekeznek lebeszélni az embert erről a kalandról. Én sem akarok senkit rábeszélni, 

Bentről kifelé. 


Az Orfűi-patak, amit négyszer is felduzzasztottak. 

Szép nagy sziklafalat rejt itt az erdő. 

   
Ezekben számos kőfülke, kisebb barlangocska van. Egyik mellett érdekes valami.


Van aki ide jár ejtőzni? Kipróbáltam, működik, bár lassan kezdett beborulni. (Lukács Robi felhívta a figyelmemet arra, hogy lehet, hogy hegymászást gyakorlók teszik ezt ide, hogy puhára essenek. Ez hihetőbb verzió.) 

Hunyorok ezerszám. 

A Kovácsszénájai-tó. (10 ha, 1970.) 

Kovácsszénája érdekes földrajzi név lehetne, ha nem lenne teljesen mesterséges. 

A 19. sz. végének nagy magyarítási hullámának eredménye. A rác eredetű Kovácena  kapott ekkor magyaros "értelemező" nevet. Itt már erősen borult, időm is lejárt. Rohantam vissza a részben aszfaltozott turistaúton Tekeresre, ahol gépjárművem állt.