2021. július 31., szombat

Ipolytarnóc

Ipolytarnócról korábban csak annyit hallottam, hogy itt valami " őslényizék" vannak, és hirtelen ötlettől vezetve, mindent a meglepetés erejének átadva érkeztünk ide. És valóban, hatalmas meglepetések értek minket.
Az első meglepetés a parkoló nagysága és telítettsége volt. Hamar nyilvánvaló lett számunkra, hogy itt egy turisztikai komplexum vár minket, de képeimmel kevésbé a komplexumot, mint inkább a természeti látnivalókat fogom bemutatni. A vezetésre várakozva ilyen bagatelleket fényképeztem.
Úgy voltunk vele, hogy ha már itt vagyunk, mindent megnézünk. Ezek után a következő meglepetés a belépőjegy ára volt, ami a Szépművészeti Múzeum jegyével azonos árú, igaz nagyon sok látnivaló is járt hozzá: 1. 4D-s mozifilm (ez inkább a "gamer" lelkületű fiataloknak lehet nagy élmény, kb. 15 perc)  2: Vezetés az Ősmaradványok Természetvédelmi Területen (1 óra, három védőépületben, és egy-két szabadtéri bemutató helyen lehet megnézni a maradványokat) 3. A bükkábrányi ősfák csarnoka  4. Lombkorona tanösvény 5. Két tanösvény. Mi csak a "Miocén erdőt" jártuk végig, ahol némileg gondozott, némileg elvadult, mocsárciprusokkal és más egzotikus fákkal "miocénosított" arborétumban hatalmas műanyag  ősállatok  közt sétálhatunk. A Sziklaösvény tanösvény természetes látnivalókat kínál, és hosszan kanyarog a terület körül, több alternatívát kínálva. Szandálban és tikkasztó hőségben nem vállaltuk be. Pedig  még egy Szlovák oldalon lévő barlang is  érinthető vele. Szóval aki úgy gondolja, egy egész napot simán eltölthet itt. 
A vezetéssel járható tanösvény részlete. Egy teljes busznyi Erzsébet-táborozó kisgyerek és vagy 20 felnőtt  volt a csoportunkban, akiket természetesen levágok a képekről. 
A vezetés a Borókás-árok nevű, önmagában közepesen látványos szurdokon keresztül történik 800 m hosszan, amit az őslényleletek tesznek nemzetközi jelentőségűvé.
Az első védőépület alatt egy megkövesedett folyópart őrzött meg lábnyomokat a miocén korból . Itt ősi párosujjú patások és nagymacskás ragadozók  nyomai vannak. 
Itt meg többek között több száz vízimadár lábnyoma. 
A hűvös völgyben sok a páfrány.
Itt egy védőtetős rész alatt lehet valamiket látni, de már elfelejtettem miket. 
A völgy változatos geológiájáról is sok minden elhangzott. 

Itt például egy megkövesedett fa hever a patakmederben.
A területről régóta ismert volt a megövesedett ősfa, ami vagy 50 m hosszú volt, és vagy 10 méter kerületű volt. Mire a tudományos élet is felfedezte a fa nagy részét a falusiak elhordták. A könnyű de masszív "kő" építőanyagnak sem volt rossz.  
Három darabra hullva nem sok maradt belőle.
A területen rengetek őscápafog is előkerült, amit a falusiak már a 18. században osztogattak, mint megövesedett csőröket. 
Az a szép faopál a legnagyobb épületben lévő kiállításon van, akárcsak a cápafogak. 
Megkövesedett levelek. 
Az ősállat lábnyomok digitalizálása éppen szemünk láttára zajlott, itt különleges kamerával az ősorrszarvúk lábnyomait veszik fel.  
Jó nagy területet fedtek be, ami járdákon szépen bejárható. 
Az ősfa legfelső vége már ebbe az épületbe került. 
A bükkábrányi lignitbányában 2007-ben talált 7-8 millió éves mocsárciprusok hatalmas tudományos jelentőségűek. Egy hirtelen iszapfolyás 4-5 m magasságig konzerválta a fák alját, de azok nem  kövesedtek meg, nem szenesedtek el, hanem szinte "élő" maradt az anyaguk. 

Így viszont a szabad levegőre kerülve rögtön porladásnak is indultak. A 16 tagból többet nem is sikerült megmenteni. Az ide került 6 db-ot tömény cukoroldattal és vegyszerekkel tartósították. 
A lomborona tanösvény elég öncélúnak tűnt számomra, de legalább hosszú volt.