2021. július 30., péntek

A középbányai tónál

A Salgóbányai Dendromán Találkozó egyik érdekes látnivalója volt ez a tó annak idején. A legszebb bányatavaink egyike.

Ez a kis lény, az édesvízi  medúza,  a tó legjellegzetesebb lakója. 2012-ben már élt benne. A tó partján összeakadtam a hely egyik jó ismerőjével, ő azt mondta, az utóbbi években nem látta őket. 
 
Meglehetősen érdekes kis erdei telep van Eresztvényben. Nehezen megközelíthető hétvégi házak közt egy-két mívesebb darab, gondolom még a bányászati idők emléke. 
Az eresztvényi nagy bánya.
A 20.század elején akkora kereslet volt az itt bányászott bazalt iránt, hogy tíz kőbánya is működött a környéken. Nem csak Bécs, de még Párizs utcáira is jutott az itt termelt macskakőből. 
Ellenfényben.
Így pillantjuk meg a tavat. 
Tiszta vize a hőségben csobbanásra csábít. 
Mondjuk nem pont a szélek felé. 

Tipikus. 
Kb. 8-10 meduzát tudtam összeszámolni a "beszállóhely" közelében
Ilyen halak is élnek a tóban. 
Meg persze molnárkák.
Számomra mégiscsak a medúzák a legkülönlegesebbek.
A tó közelében a listás kecskefűz jó formában gyarapszik. 


Zárásként el kell mondani, hogy itt Salgótarján környékén milyen nagyszabású turisztikai fejlesztések voltak  mindenfelé a Novohrad-Nógrád Geopark keretében, vagy attól függetlenül.  Madárpark, jól kitáblázott tanösvények,  túraútvonalak, Geocsodák háza, turistaközpont stb. Néztem ezt olyan szemmel is, hogy két megye van nagyon leszakadva idegforgalmilag az országban: utolsó előtti helyen  Tolna, tök utolsó: Nógrád.  Csakhogy Szekszárd környékén  a megálmodott turisztikai fejlesztésekből alig valami valósult meg, legalábbis ami természeti értékek bemutatására vonatkozna. Nógrádnak csodálatos természeti látnivalói vannak, de ez úgy látszik kevés, sajnos.  Abból a szempontból is érdekes a történet, hogy az itteni fejlesztések motorja, Drexler Szilárd (aki annak idején kalauzolt is minket a Medvesen)    öt év után távozott a Geopark éléről.