2016. július 5., kedd

Mostanában mifelénk: A nyulak napja

Hosszabb sétát tettünk a Szekszárdi-dombság erdeiben. Titkon újabb nőszőfűs helyeket reméltem, de most nem erről lett emlékezetes ez a séta, hanem a mezei nyulakról, amik szokatlanul nagy számban kerültek elénk ezen az alapvetően erdős-tarvágásos úton. Ez a példány az Óriás-hegy rétjén gubbaszt a fűben.

A falusias hangulatú Szekszárd-Szőlőhegyen, az út porában egy nagyobb pocsolya mellett néhány füsti fecske gyűlt össze.

Énekeskabóca lárvabőre. Fülsiketítőek mostanában reggeltől alkonyatig a szekszárdi erdők.

A nyulak mellett a szitakötők voltak még sétánk érdekes színfoltjai. Ez egy sárgatorú szitakötő.

Ez is.

Mint ha valaki sárga gyurmáját dobálta volna ennek a tuskónak

Az Óriás-hegy közelének nagy tarvágásai is megfelelő életteret biztosítanak mostanában a mezei nyulaknak.

Fű rágcsálása közben

Tipikus Szekszárd

Gyakori acsa, átszíneződő hím. Még Farkas Sanyi -ki rendszeresen szakérti szitakötős képeimet- sem nagyon látott ilyen szép átmeneti fázisban lévő példányt.